Észak-Karolinában a kutatók figyelme ezúttal azért fordult a feketeáfonya felé, mert esetében gazdaságilag fontos, mostanra már tudományosan jól feltérképezett és nem utolsó sorban rovarok által beporzott növényről beszélhetünk.

„Azt akartuk felmérni, milyen funkcionális szerepe van a beporzók között a biodiverzitásnak” – mondja Dr. Hannah Burrack, az Észak-Karolinai Állami Egyetem entomológus docense, aki egyben a vizsgálatot összegző tanulmány társszerzője is. – „Kutatásunk eredményei szerint a termények beporzásában részt vevő méhfajok nagymértékű biológiai sokfélesége számszerűsíthető előnyökkel jár.”

A feketeáfonya-földeken a szakemberek a méhfajok öt, jól elkülöníthető csoportját azonosították: a mézelő méheket, a poszméheket, a délkeleti feketeáfonya-méheket (őshonos, amerikai faj), az erdei méheket, valamint egy funkcionálisan hasonló fajokból álló, kis csoportot, amelyet ők „kicsi, őshonos méhek”-nek neveztek el.

A kutatók megállapították, hogy minden egyes plusz faj megjelenésével a gazdálkodók hektáronként 311 dollár értékű hozamemelkedéssel számolhattak. A pontos érthetőség kedvéért a növekmény a második faj bekapcsolódásával hektáronként 311, a harmadikéval pedig hektáronként 622 dollár volt, stb. "A teljes, észak-karolinai feketeáfonya-termést tekintve számításaink szerint fajonként évente 1,42 millió dollár értékű, plusz terméshozam keletkezik" - állítja Burrack.

Habitusa válogatja

"Meglátásunk szerint mindez a méhcsoportok közötti viselkedési különbségekből eredeztethető, amelyeket pedig részben az időjárás határoz meg" - magyarázza Dr. David Tarpy, az egyetem rovartani docense és az értekezés társszerzője. A délkeleti feketeáfonya-méhek például zord időjárási körülmények között is jól el tudják végezni a munkájukat, míg a mézelő méhek csak nyugodt, meleg, napos időben képesek a legjobb teljesítményük szerint dolgozni.

„Ez lényeges különbség, hiszen Észak-Karolinában a fekete áfonya márciusban és áprilisban virágzik" - mondja Burrack. "Ez azt jelenti, hogy az időjárás a szörnyűtől a kiválóig bármilyen lehet, mint ahogy azt idén is tapasztalhattuk.”

Néhány kutatás azt állítja, hogy a feketeáfonya-földek melletti, őshonos virágos növények idővel a natív méhpopulációk számát is megemelhetik, a szakemberek azonban most azt vizsgálják, hogy terménygazdálkodással hogyan segíthető elő a termesztés helyén a méhek biodiverzitása.

"Megállapításaink szerint valós kapcsolat fedezhető fel a beporzásban részt vevő fajok száma és a termelésből származó, pénzügyi haszon között" - állítja Burrack. "A következő lépés, hogy kitaláljuk, hogyan segíthetnénk elő ezt a sokszínűséget a gyakorlatban is."

Fordítás: Zamaróczy Ádám