A termékek különös esete az új világ önkiszolgáló reklámgépezetével
A jelenség egyik legjobb példája a Magnum jégkrém. A márka többek között az egyik legkorszerűbb technikai megoldást alkalmazza a termékfejlesztésnél, vagyis a mesterséges intelligencia segítségével, a közösségi média trendjei alapján állapítja meg a fagylaltízek aktuális toplistáját, támogatva a gazdaságos termelést.
De nem a Magnum az egyetlen példa erre. A nagy gyártók, mint a Kraft Heinz vagy a Nestlé, mind mesterséges intelligenciával elemeztetik a közösségi média felületeit. Ezeken a platformokon sok esetben nemcsak egy-egy márka jó hírneve dől el, de be lehet dobni egy gyors limitált terméket is egy órák leforgása alatt generált kampánnyal. A kérdés, hogy mi emögött a titok, vagyis az a tudás a közösségi médiában, amit a nagyok látnak. Mik azok a jelenségek, amelyek nemcsak egy nagyvállalat bizonyos márkáit tudják még magasabbra „emelni”, de olyan hullámokat, visszhangot is tudnak produkálni egy-egy termék körül, amelyek egy kisebb gyártó hajóját is képesek felkapni. Lentebb kitérünk rá, hogy honnan érkeznek ezek a hullámok, és milyen formában van esély ezekre csatlakozni.
A közösségi médiával elsőként érkező trendet kifejező névvel food pornnak, vagyis kajapornónak nevezik, mára a „foodie” kultúra része.
Mémek a közösség „szolgálatában”
Elsőként érdemes röviden belepillantani a közösségi média történetébe és működésébe. Kezdetben volt az internet, ahol az emberek elektronikus levélben küldözgették egymásnak a számukra fontos szövegeket, képeket és más adathalmazokat. Ekkor még az is nagy dolog volt, ha egy szoftver működött, a praktikus, gyors és szórakoztató funkciók csak később jelentek meg. Eleinte a felhasználó szempontjából két nagyon fontos terület volt: a személyes és a társasági. A közösségi média ezt a két különböző, de összekapcsolódó „területet” egyesítette, lényegében praktikus csomagot hozva létre, vagyis az egyéni érdeklődést és az ennek megfelelő reklámozást, miközben a társas kapcsolatokon keresztül teret adott az új gondolatok és információk terjedésének. Ez utóbbiak az úgynevezett mémek, vagyis olyan, figyelemfelkeltő, vicces, szatirikus, érzelmes, sokszor organikusan változó üzenetek, amelyek vírusként terjednek a közösségi térben, és az emberek továbbadnak egymásnak, legyen az egy vicces kép, jó zene, figyelmeztetés vagy éppen egy érdekes recept.
Ez maga a mélyebb szint, a közösségi médiában mozgó információ. Az élelmiszerekhez kötődő mémek viszont kicsit mások, mint a többi: permanensek és tartósak. A mémek a mindennapjaink leképezései, afféle önálló életet élő információs egységeknek tekintik ezeket a felhasználók: a rájuk irányuló érdeklődéstől függően rövid vagy hosszabb ideig keringenek a felhasználók között. Az élelmiszerekkel kapcsolatos mémek esetében jellemző, hogy lecsengésük hosszabb, ezért hatásuk mélyebb. Fontos továbbá, hogy míg a vicces cicás fotók népszerűsége egy idő után alábbhagy, és szinte eltűnnek, de az ételekkel kapcsolatos mémek ma már a szükségleteinkhez tartoznak, műfajként is állandóan jelen vannak a közösségi térben.
Kísérletező kezdetek
Hogy miről beszélünk? Olyan dolgokról, mint a kólába dobott Mentos cukorkával előállítható szénsavas gejzír, amely a 2000-es évek elején vált széles körben közismertté.
De a közösségi médiát megelőzően is voltak már olyan esetek, amiket a bizarabb médiajelenségek közé lehetett sorolni. Így például az 1975-re datálható „mosogatógépes lazacos” sztori Amerikában. Az őrület annak idején a nyomtatott sajtóban, illetve aztán szájról szájra terjedve kapott szárnyra. Lényegében arról volt szó, hogy alufóliába csomagolt halfilét a mosogatógép forró vizének segítségével főztek meg a vállalkozó kedvű fogyasztók. Ez ahhoz vezetett, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok és a háztartási gépek gyártói közösen fellépve hivatalos figyelmeztetést adtak ki, hogy egy mosogatógép nem dolgozik elég magas hőfokon ahhoz, hogy elpusztítsa a kórokozókat, aminek ételmérgezés lehet a következménye.
Példaértékű ugyanakkor a Marha Bal Pizza története: a Domino’s pizzéria még 2007-ben kísérletezett egy újító szolgáltatással, amivel egy online felületen lehetett feltéteket választani. Ez a megoldás nemcsak szabad kombinációt biztosított, de azt is meg lehetett adni, hogy a dobozt felnyitva a vásárló a pizza melyik oldalán találja a kért feltétet. Steve Molaro amerikai tévés – aki nem sokkal később a Big Bang Theory, magyarul Agymenők című vígjátéksorozat producere lett – a szolgáltatás nyilvános tesztelése során rendelt egy teljesen feltét nélküli pizzát, bal oldalra helyezett marhahússal. A tréfás végeredmény természetesen egy üres pizzaalap volt, mellette sós hússal, amely tapadást biztosító feltét nélkül egyszerűen leszóródott a lepényről. A kísérlet végeredménye természetesen rezonált az amúgy is pizzaorientált informatikai közönséggel, akik a Marha Bal Pizza születését egy évtizeddel később is megünnepelték. A tanulság természetesen, hogy bármilyen személyre szabhatóság és szerkesztőfelület a tönkretehetőség miatt szórakoztatja az internet népét, és azonnali népszerűség forrása lehet.
A trendekből tudható, hogy milyen tulajdonságok alapján és miért válik érdekessé a platformokon egy-egy élelmiszer.
Az érzékiség birodalma
A közösségi médiával elsőként érkező trendet kifejező névvel food pornnak, vagyis kajapornónak nevezik, mára a „foodie” kultúra része. Ez nem is csak arról szól, hogy ínycsiklandó tálak és ételek fotói árasztották el az internetet, hanem arról, hogy az addig amúgy a fotózás speciális területeként jegyzett ételfotózás széles körben elterjedt életmód- és hobbitevékenységgé vált. Ez lényegében egy őstrend is, aminek az ételábrázoláson kívül sok más folyománya is lett.
A teljes cikk a Store Insider digitálisan is letölthető 2026. január-februári számában olvasható.
Fotó illusztráció: Adobe Stock
