Nyugodtak kijelenthető, hogy bolygónk lakosságának jó része szereti a csokoládét. Ennek ellenére nem a csokiból, hanem a jégkrémből fogyott a legtöbb 2022-ben. Magyar Édességgyártók Szövetségre sajtótájékoztatóján az is elhangzott, hogy léteznek a menstruációs panaszokat enyhítő csokiszeletek és van egy belga gyár, ahol csokik nyomtatására alkalmas 3D-s nyomtatót gyártanak.

Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az édességipar helyzetéről elmondta, megviselte a válság, és a piaci szereplők most azt remélik, hogy az energia- és alapanyagárak csökkenésével enyhül valamelyest ez a gazdasági szorítás. A vásárlók persze érzékeltek áremelést az édességek terén, de ez jóval magasabb lett volna, ha a gyártók nem nyelik be a megugrott költségeik és az adók (NETA) jó részét. Az árak tehát nőttek, a forgalom pedig valamelyest csökkent, de még így is az élelmiszerinfláció alatt drágultak az édesipari termékek.

A forgalmi adatokról kiderült, hogy az édességpiacon 2021-ben 250 milliárd forint fordult meg, míg 2022-ben 20 százalékkal nőtt, így 310 milliárdot ért el. 

Az édességeknél egyébként alapvetően stagnált a fogyasztás tavaly, nem zuhant be annyira, mint a pandémia évében. Ugyanakkor meglepő módon a jégkrém volt a nyertes 2022-ben, ez a piac 5 százalékos gyarapodást mutatott, ugyanakkor termékcsoportól függően 1-4 százalékos csökkenés mutatható ki a csokik esetében. 

Innovatív gyártók, menstruációs szelet

Az édességipar szereplői igen innovatívak, éppen ezért egyre jobban gyarapszik a funkcionális, mentes és light termékek kínálata. Új csomagolások, ízek, színek, technológiák jelennek meg. A technológiai újítások leginkább a csomagolásnál, a dizájnnál (most a pasztell színek hódítanak), az alapanyagoknál és az újrahasznosításnál jelennek meg. „Ez igen drága dolog, nagyon komoly befektetés a gyártók részéről, és egyre szigorodó környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük. Most a papíralapú csomagolások hódítanak” – mondta a főtitkár.

A fogyasztók már nemcsak a fenntarthatóságra, a környezet védelmére figyelnek oda, hanem növekszik az igény a tejhelyettesítős, tejmentes és növényi alapú termékekre. Tarolnak a természetes édesítővel, például steviával készült csokik. Új, és már létező vonal a kifejezetten nőknek készült édességek, ez tetten érhető a csomagolásnál vagy a termék ásványi anyagokkal való dúsításánál. Ilyen például a menstruációs napokra ajánlott, ezt az időszakot könnyítő ásványokkal dúsított csokiszelet. A vegán csokik esetében viszont már egy masszív trendről beszélhetünk. 

Húsvétkor is minőségi csokit választanak a vevők

A főtitkár arról is beszélt, hogy 2020-ban bezuhant a piac húsvétkor, 20-25 százalékkal esett vissza a forgalom. Rá egy évre a fokozatos nyitásnak köszönhetően a piaci forgalom újból visszaállt a 2019-es szintre. Aztán 2022-ben kilőtt a húsvéti édességpiac, egyharmadával nőtt a forgalmi érték és egynegyedével a mennyiség, és 2023-ben is várhatóan növekedni fog a forgalom a kisebb értékesítés mellett is. 

A vásárlói szokásokról kiderült, hogy továbbra is a minőséget keresik a fogyasztók. Az olcsóbb, de jó ár-érték arányú terméket választják. Az üreges termékeknél az figyelhető meg, hogy a csokinyúl és a csokitojás vetélkedésében a nyúl áll győzelemre.

A bevonómasszás termékek ideje azonban úgy tűnik, leáldozott, nem lesznek többet keresettek a piacon. 

Egy kis csokitörténelem

• A csokoládé történte évezredekre nyúlik vissza.
• Az ókorban luxuscikké vált, a háborúkban a csoki helyettesítette a pénzt.
• Az ősi aztékok itták a zsíros, fűszeres kakaót.
• Columbusnak nem ízlett, viszont Cortez révén mégis eljutott Európába. Az úri réteg tápláló hatása miatt orvosságként és élénkítőként is itta.
• Kezdetekben a főurak, gazdagok asztalára került, aztán a háborúban a katonák is ehették.
• Napóleon szerette a csokit, bizonyíthatóan a tápláló hatása miatt a vezérkara körében is népszerű volt.
• Hazánkban a XVIII. században kezdett elterjedni a csokiivás. Mária Terézia kedvelt itala volt.
• A XIX. században kialakult a cukrászipar, vele együtt az édesipar. Almási Balogh Pál orvos könyvet is írt a csokiról, aminek orvosi és fiziológiai hatását írta le.
• A II. világháború tönkre tette a hazai piacokat, az alapanyag- és szakemberhiány, valamint az államosítás nehezítette az édesipar helyzetét.
• A hazai édesipari gyárak a ’60-as, ’70-es évektől kezdtek fejlődni.
• A ’70-es évek külkervállalatainál már be tudtak szerezni kakaóbabot, a hazai fogyasztás éves szinten fel is kúszott fejenként 7,9 kilogrammra.
• A ’90-es években visszatértek a klasszikus márkák, cégek a hazai édesiparban.

Kiemelt kép: pexels