Szaloncukor nélkül nincs karácsony és bár az elérhető ízek és a receptúrák sokat változtak az elmúlt 100 évben, a szaloncukor még mindig ikonikus terméke a karácsonyi ünnepkörnek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Édességgyártók Szövetségének közös körképe szerint a díszes papírba csomagolt édességből évente 3000-3500 tonna fogy a hazai piacon.

Miközben a fogyasztás mennyisége az elmúlt években nem változott, a kereslet szerkezete átalakulóban van. A tradicionális ízek továbbra is nagyon népszerűek és a prémium termékek iránt is stabil a kereslet. A piacról azonban egyre inkább kiszorulnak az alacsony kakaó-tartalmú, úgynevezett alsópolcos termékek.
 
A 2025-ös ünnepi szezonban a vásárlók láthatóan két irányba mozdulnak: egyrészt továbbra is nagyon erős az érdeklődés a hagyományos, nosztalgikus ízek és formák iránt, amelyek zászlóvivője a zselés szaloncukor, amit a kókuszos, marcipános és mogyorókrémes követ, másrészt egyre többen keresik az innovatív, különlegesebb szaloncukrokat, mint például a  magas gyümölcstartalmú (körte, áfonya, rumos vagy vörösboros szilva), vagy prémium olajos magvakkal, pisztácia-, vagy diótöltelékkel készített szaloncukrokat.

A nagy áruházláncokban kapható márkák mellett erős a kereslet a jellemzően kis mennyiségben cukrászdákban vagy kézműves kisüzemekben készült termékek iránt is, amelyek jellemzően nem is kerülnek kiskereskedelmi forgalomba.

Ami az árakat illeti, a kakaó az elmúlt időszakban jelentősen drágult, ráadásul a piacon nagy a bizonytalanság az árak alakulásával kapcsolatban, ami a hazai gyártók működésére is rányomja a bélyegét. Szinte lehetetlen előre kalkulálni a későbbi beszerzési árakat, és a cégeknek be kell magukat biztosítaniuk nemcsak az alapanyag áremelkedése, hanem a valutaárfolyam változása, a szigorodó szabályozások, az emelkedő munkabérek, közmű- és egyéb díjak, valamint a nem várható tényezőkre gondolva is. A gyártók költségeit pedig a kézzel készült vagy munkaigényes elem és a díszcsomagolás is tovább növeli. Összességében ezeknél az ünnepi termékeknél sem volt elkerülhető az áremelés. 
 

Borítókép: Nemzeti Agrárkamara