Fontos, hogy minél több vállalat kötelezze el magát a nettó zéró célok mentén - akár csatlakozva az ENSZ „Race to Zero” kezdeményezéshez -, de a célok teljesítéséhez az is elengedhetetlen, hogy megtalálják azokat az eszközöket, amik ebben a folyamatban segíthetik őket.

“Ezzel az eseménnyel szeretnénk segíteni a vállalatokat eligazodni, hogy honnan tudnak a dekarbonizációs intézkedéseiket támogató forrásokhoz jutni. Bízom benne, hogy ezzel bátorítjuk is a magyar üzleti szektort, hogy csatlakozzanak az ENSZ globális “Race to Zero Kampányához”, amelynek célja, hogy a haladó beállítottságú üzleti szereplők vállalják a karbonsemlegességet 2050-ig. Ez nem csak azért fontos, mert kormányzati és nemzetközi követelmények vannak erre vonatkozóan, és mert ez a bolygónk jövőjéről szól, hanem mert piaci és versenyképességi okokból is elengedhetetlen.” – mondta el nyitóbeszédében Richard Shackleton, brit nagykövethelyettes.

A glasgow-i COP26 éghajlatvédelmi konferencia sikert hozott ezen a téren, látszott, hogy globálisan a pénzügyi szektor készen áll a cselekvésre. A Glasgow Financial Alliance for Net Zero (GFANZ) bejelentésével világossá vált, hogy 100+ billiárd dollár áll készen az éghajlatváltozás kezelésére. Szintén itt került bemutatásra az Nemzetközi Fenntarthatósági Szabványügyi Testület (International Sustainability Standards Board, ISSB), amelytől a régóta várt globális ESG és az üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló jelentéstétel szabványosítását várják.

Az EU is mozgósítani akarja pénzügyi forrásait

„Magyarország elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegesség mellett, és vállalta, hogy üvegházhatású gázkibocsátását 55 százalékkal csökkenti 2030-ig. A vállalatok kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban, a hazai pénzügyi, tanácsadói szektor is felkészülve várja a folyamatok felgyorsítását, amihez az ilyen fórumok elengedhetetlenek. - emelte ki ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, rámutatva a most induló hosszútávú pozitív folyamatokra.

A tőkepiaci elkötelezettség elkerülhetetlenül gyökeresen fog megváltozni ebben az évtizedben, az olyan rendszerek, mint az ESG, el fogják érni, hogy a természeti és társadalmi tőkére gyakorolt hatások is bekerüljenek a vállalatok tőkeköltségébe.” – tette hozzá.

Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MNB zászlóshajó Zöld Programjáról beszélt beszámolva az eddigi eredményekről és arról, hogy milyen további területek kerülnek fókuszba 2022-ben segítve, hogy a nettó zéró célok eléréséhez szükséges finanszírozás minél több területen rendelkezésre álljon. 

Dr. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kitekintést adott a net zéró vállalások teljesítését segítő európai fejlesztési alapokra és azokból lehívható összegek fókuszterületeiről. A fő cél a mobilitás és a közlekedés zöldítése, a kis- és középvállalatok megújulóenergia-beruházásainak támogatása, a körforgásos gazdasági átmenet vállalatszintű támogatása, az önkormányzatok megújulóenergia-beruházásainak támogatása és a meglévő épületállomány energetikai korszerűsítése.

Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatóság és Klímaváltozási tanácsadás üzletágvezetője betekintést adott a BCSDH-val közösen 2021-ben végzett Towards Net Zero vállalati kutatás főbb eredményeiről. Arról is beszélt, hogy a vállalati fenntarthatósági, ESG-elvárások egyre inkább találkoznak a pénzügyi szolgáltatók termékeivel.

Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság vezetője beszélt arról a kihívásról, amit a számukra is kitűzött 2050 nettó zéró cél jelent, amire leginkább lehetőségként tekint a bankok többsége. A közép-kelet európai régiót tekintve az energiaváltás beruházásigénye igen magas, de régiónként a megoldások nagyon különbözőek, az OTP az egész régióban elkötelezett a nettó zéró átmenet finanszírozása mellett.

A BCSDH célja, hogy olyan modellváltások történjenek és olyan üzleti megoldások szülessenek Magyarországon, amelyek valódi hatással vannak a klímaváltozásra és más vállalatokra való kiterjesztésük révén valódi válaszokkal szolgálhatnak a hazai kihívásokra. Fontos lépés volt a Net Zero Tanácsadó Testület létrehozása azzal a céllal, hogy a karbonsemleges gazdaságra való áttérésre nagyobb fókusz kerüljön a gazdasági, kormányzati és a társadalmi szereplők körében is.