Az 1,5 fok a bolygó határértéke, az ennél magasabb értékek visszafordíthatatlan változásokat okoznak az éghajlatban. A novemberi klímacsúcs 2,4 fokos „eredményt” hozott, vagyis egyelőre ezzel a hőmérsékletnövekedéssel számol hivatalosan a világ.

ITTHON 30 SZÁZALÉKKAL KEVESEBB SZÉN-DIOXID

A COP26 egyik legfőbb sikere, hogy ambiciózusabb, nulla kibocsátású nemzeti vállalásokat eredményezett. Szakértői megfogalmazások szerint a COP-nak elsősorban az a szerepe, hogy kitűzze a célokat, vállalásokat tegyen, az államok így egymást tudják motiválni. A pozitív verseny és a nyomásgyakorlás együtt van jelen. A novemberi eseményen történt meg az úgynevezett NDC-k, vagyis nemzeti klímatervek törvényi szintű szabályozása. Ám ehhez még számos részletszabályt ki kell dolgozni, mint például az intézményi kereteket.

Minden államnak előbb vagy utóbb el kell jutnia a nullához. A mostani vállalások pedig az azonnali cselekvés irányát határozzák meg, ám ez nem azt jelenti, hogy idáig nem történt semmi: Magyarország például körülbelül 30 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint 1990-ben. Az idei csúcson fogadták el a 2015-ben Párizsban általánosságban megalkotott, piaci mechanizmusokhoz tartozó részletszabályokat, ami a kibocsátáscsökkentéshez kapcsolódó piacot jelenti. További újdonság, hogy a rendelkezések nem egy központilag ellenőrzött szabályozási rendszert alkotnak, hanem az államok egymás között fognak megegyezni. Tehát az ENSZ nem fog ellenőrizni, csak facilitálni.

A jövő évi COP-on, amely Egyiptomban lesz, újra felülvizsgálják a vállalásokat, melyeket az országok tettek, és megpróbálják elérni, hogy az idei 2,4 fokos eredményt tovább faragják lefelé.

RITMUST ADNAK A NAGYVÁLLALATOK

A világ már csaknem 90 óriáscége vállalt kötelezettséget arra, hogy csökkenti vagy megszünteti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezt a klímacsúcs előtt jelentette be az üzleti körök és civil szervezetek által júniusban elindított We Mean Business kezdeményezés. Az első hónapban 28 cég csatlakozott a klímavédő platformhoz, amelynek jelenleg 87 vállalat a tagja, és az együttes piaci értékük meghaladja a 2300 milliárd dollárt.

A csatlakozott vállalatok közül néhány, például a Nestlé svájci élelmiszeripari, a Saint-Gobain francia építőanyag-gyártó és az ugyan csak francia L’Oreal kozmetikai cég azt vállalta, hogy 2050-re nettó nullára csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat. Mások arra tettek ígéretet, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezményt és az abban meg határozott legfeljebb 1,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedést szem előtt tartva alakítják kibocsátásukat. Ebbe a vállalati körbe tartozik például a Nokia finn távközlési cég, a Danone francia élelmiszeripari vállalat és az AstraZeneca brit gyógyszergyártó.

EGYEDÜLÁLLÓ LEHETŐSÉG

„A glasgow-i COP26 döntő mérföldkő a párizsi megállapodás gyakorlati megvalósításában annak érdekében, hogy a 1,5 °C-os pálya elérhető közelségben maradjon. A kormányoknak egyedülálló lehetőségük van arra, hogy fokozzák az éghajlatváltozás elleni fellépést annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ra felére csökkentsük a globális kibocsátást. A glasgow-i csomagban foglalt döntések jelentős hatással lesznek a globális gazdasági fellendülésre, a munkahelyteremtésre és az üzleti növekedés lehetőségeire” – írja a We Mean Business platform.

Az üzleti tömörülés három fő okot fogalmazott meg a COP26-hoz és a klímavédelemhez való csatlakozáshoz.

1. BERUHÁZÁSOK A DEKARBONIZÁCIÓBA

Csaknem 1000 vállalat kötelezte el magát a Business Ambition for 1,5 °C kampány mellett, több mint 200 vállalat iratkozott fel a The Climate Pledge-re – 2040-re a nettó nullát célozva –, és több mint 2000 kis- és középvállalkozás csatlakozott az SME Climet Hubhoz. Ezek a kezdeményezések részei az UNFCCC (az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye) Race to Zero kampányának.

Az éghajlat-politika iránti elkötelezettség exponenciálisan nőtt a párizsi megállapodás 2015-ös aláírása óta, amikor is csak néhány úttörő vállalkozás tűzött ki tudományosan megalapozott kibocsátás csökkentési célokat. Ma a tudományos alapú célokat kitűző vállalatok valós kibocsátáscsökkentést hajtanak végre. Összesített kibocsátásukat 2015 óta 25%-kal csökkentették, szemben az energia- és ipari folyamatokból származó globális kibocsátás 3,4%-os növekedésével ugyanezen időszak alatt. A We Mean Business közleménye szerint a vállalatok túlléptek a kötelezettségvállaláson. A spanyol ACCIONA (spanyol multi nacionális konglomerátum, amely az energia és infrastruktúra fejlesztésével foglalkozik) például már elérte, hogy megújuló forrásokból állítsa elő a villamos energia 62,2%-át, és 2017-hez képest 86%-kal csökkentette a fosszilis tüzelőanyagokból származó teljes energiafogyasztását. Az ausztrál Brambles árufuvarozási vállalat 2010 óta 47%-kal csökkentette az 1. és 2. hatókörű kibocsátását a megújuló energiaforrásokra való átállás, a hatékonyság növelése és a körkörösség felkarolása révén. Az Asahi pedig már söreinek felét Európában főzi megújuló energiával, és 40%-kal kevesebb vizet használ, mint 10 évvel ezelőtt. Ezek a vezető vállalatok elsősorban azért vettek részt a COP26-on, hogy bemutassák a legjobb gyakorlatokat, megosszák a megoldásokat és előmozdítsák a rendszerszintű előrehaladást.

2. A COP26 DÖNTÉSEI HATÁSSAL LESZNEK AZ ÜZLETI ÉLETRE

Sok mindenről esett szó a COP 26 csúcson, ám a legfontosabb témák, amelyeket a vállalatok a politikai vezetőktől a csúcs után is várnak: a 1,5 °C-os cél, a klímafinanszírozás, az alkalmazkodás és a rugalmasság. A We Mean Business szereplői elsősorban a párizsi megállapodás 6. cikkére hivatkoznak, amely bonyolult szabályozás, de fontos az üzleti élet számára: ugyanis közvetlenül bevonja a vállalatokat olyan megvalósítási tevékenységekbe és projektekbe, amelyekbe befektethetnek. A vállalatok a 6. cikk végrehajtásához szükséges szigorú szabályokat szeretnének, amelyek támogathatják a kormányokat további mérséklő intézkedések megtételében, és ösztönözhetik a vállalkozásokat a költséghatékony kibocsátáscsökkentésbe való beruházásra.

„A költséghatékonyság maximalizálása és a további mérséklési intézkedések támogatása érdekében ezeknek a szabályoknak három dolgot kell elérniük: meg kell akadályozni a kibocsátáscsökkentés kétszeres elszámolását, meg kell védeni az NDC-k környezeti integritását, és ezeknek a szabályoknak támogatniuk kell az értelmes szén-dioxid-árazási politikákat és mechanizmusokat is, amelyek tükrözik az éghajlatváltozás teljes költségét, a tiszta technológiai beruházásokat és innovációt támogató szakpolitikai eszközök szélesebb kombinációjának részeként” – írják.

3. A VÁLLALKOZÁSOK AMBICIÓZUS POLITIKÁT SZERETNÉNEK LÁTNI A COP26 UTÁN IS

A vállalkozások gyorsan csökkenthetik a kibocsátást, ám támogató politikákkal még gyorsabban tudnak előrehaladni. A cégek számára a legfontosabb szempontok a szén és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetéséről szóló megállapodások lesznek; az új, nulla kibocsátású könnyű- és nehézgépjárművek értékesítésére vonatkozó célok; az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzététel kötelezővé tétele a vállalatok számára, valamint a klímaváltozás és az erdőirtás visszafordítása.