Becsült olvasási idő: 2 perc
A reálhozam kifizetés megdobta a kiskert

A KSH gyorsjelentése szerint „a kiskereskedelem lényegében továbbra sem volt képes növelni eladásait 2011 augusztusában”. A nyers (a valós, a statisztikai módszertan szerinti szezonális és naptárhatásokkal már nem módosított) adatok szerint az előbbivel ellentétben a kiskereskedelmi eladások volumene (az infláció nélkül számított értékesítés) 2,3%-kal nőtt, előző év augusztusához képest. Az üzemanyag eladásokkal együtt számított növekedés 1,5% (az üzemanyag vásárlások mennyisége csökkent augusztusban, így ez lefelé húzza a mérleget).

Az egyes fontosabb árucsoportokat tekintve az élelmiszervásárlások mennyisége éppen meghaladta a tavaly augusztusit (0,4%-kal), egyes termékek drágasága miatt viszont ezért közel 20 milliárd forinttal többet kellett fizetni (312 milliárd forintot).

Rekordot döntött viszont a különféle iparcikkek eladása: a volumennövekedés 4,6% volt augusztusban, amire az elmúlt négy év havi adatsoraiban nem volt példa (263 milliárd forintot fizettek a vásárlók, 14 milliárddal többet az egy évvel ezelőttinél). A nagy értékű tartós cikkekből 3,8%-kal többet vettek az áruházakban (10 milliárd forintért).

A ruházat a takarékosság terepe, ahol a 30 milliárd forintnyi költekezés értéke némileg kisebb az előző évinél, az értékesítés mennyiség viszont 7%-kal kisebb a tavalyinál (lehet, hogy a használt a menőbb, ott harmadával nőtt a piac, bár annak értéke jóval kisebb, tizede az új cuccokénál).

Benzinre hiába költöttek többet az autósok, 134 milliárd forintot, a „13” a kereskedelemben sem szerencseszám: 13 milliárd forint a tavalyihoz mért különbség, a tankokba töltött literek száma viszont 2,4%-kal kevesebb.

A fogyasztói piac augusztusi meglódulása feltehetően a nyugdíjpénztári reálhozamok (260 milliárd forint) kifizetésére vezethető vissza. Nem kizárt, hogy ennek hatása az év hátralévő hónapjaiban is érződik majd a fogyasztás alakulásában.

Az inflációs nyomás kisebb mértékben enyhült ugyan a nyári hónapokban, de még mindig visszahúzta a fogyasztás növekedését.

A legnagyobb teher a fogyasztói piacon továbbra is a közel egymillió lakossági devizahitel szerződés terhe (ebből 800 ezer lakás és jelzáloggal terhelt szabad felhasználású kölcsön, közel 370 ezer pedig devizaalapú jármű és személyi hitel). 2011. január-augusztus között az MNB adatai szerint 84 milliárddal nőttek a devizahitelek törlesztőrészletei a tavalyi év azonos időszakához képest.

A fogyasztói piac karácsonyi, továbbá 2012. évi kilátásait döntő részben meghatározza, mennyiben enyhülnek a devizahitelesek terhei, a gazdaság általános helyzete, növekedési esélyei mellett (jelenleg rendkívül bizonytalan, számos tekintetben kiszámíthatatlan a nemzetközi környezet, mely a gazdaság, ezen keresztül pedig a fogyasztói piac helyzetét meghatározza). Fontos tényező a devizahitelesek helyzete és az infláció mellett (elsősorban az üzemanyagok esetében) a forint árfolyamának alakulása is, mely megdrágítja a külföldi alapanyagok és termékek beszerzését (hosszasan lehet sorolni az itthon nem gyártható fogyasztási cikkeket).

A vásárlók óvatosan költekeznek, az év hátralévő időszakában is ezzel kell számolni.