Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban az idősebb generációk vagyonának jelentős része ingatlanban van, amelyek jellemzően nagy méretű több generációs lakások és házak, korszerűtlenek, alacsony energiahatékonyságágúak, magas fenntartási költségekkel. Ez a probléma két oldalról is sújtja a társadalmat: egyrészt az időseknek megélhetési problémát jelenthet és negatívan befolyásolhatja az életszínvonalukat, másrészt megnehezítheti a fiatalabb generációk lakáshoz jutását, mivel nincs elegendő minőségi lakáskínálat.
A most indult, 2026 júliusáig tartó pénzügyi tudományos programban olyan szakpolitikai javaslatok kidolgozása a cél, amelyekkel jobban fel lehet szabadítani az idősek lakásvagyonát a pénzügyi stabilitásuk javítására, megvizsgálják például fordított jelzáloghitelek vagy életjáradék alapú konstrukciók lehetőségeit is.
A kutatásban a Budapesti Corvinus Egyetem mellett a négy visegrádi ország több nemzetközi intézménye is részt vesz, köztük a Pozsonyi Közgazdasági Egyetem, a Wrocławi Közgazdasági Egyetem, a Katowicei Közgazdasági Egyetem, a Prágai Közgazdasági Egyetem és a Zlíni Tomas Bata Egyetem. A projekt vezető kutatója Huszár Zsuzsa Réka, a Corvinus Egyetem Makropénzügyek Tanszékének docense, a kutatócsoport tagjai magyar részről még Varga Erzsébet Teréz, Vaskövi Ágnes és Vőneki T. Zsuzsanna.
„A projekt célja, hogy a politikai döntéshozók munkáját segítse strukturált kutatással. Olyan új vagy adaptált pénzügyi eszközök vizsgálatában veszünk részt, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a fenntarthatóbb és igazságosabb lakásgazdálkodási megoldások kialakításához" – mondta Huszár Zsuzsa Réka, a Corvinus kutatója.
A „Lakáspiaci és fenntarthatósági kérdések: a lakástulajdon dominanciája a nyugdíjvagyonban” című, a Visegrádi Alap kutatási támogatásához kapcsolódó program részeként két nemzetközi workshopot is szerveznek Budapesten és Pozsonyban, ahol a résztvevő kutatók, pénzügyi szakemberek és döntéshozók közösen elemzik majd a lakáspiaci és a nyugdíj-előtakarékossági problémákat.
