Soha nem volt még ennyire fontos a tudás megszerzése, hiszen a gyorsan változó környezetben az alulinformáltság rendkívül drágává vált. Sok gazdát a jelentősebb tavaszi kultúrák okozta csalódás, a kényszer vitte bele a szója vetésébe – hangzott el a Karintia Kft. által rendezett Szója Szakmai Napok 2024. rábakecöli eseményén.
Bene Zoltán, a Karintia cégvezetője szerint: „Feladatunknak érezzük, hogy a külső kényszert egy belső igénnyé formáljuk, mert csak így maradhat tartós a szója vetésterületének emelkedése. Célunk, hogy a szójára ne menekülő útként, hanem lehetőségként tekintsenek a változásra vágyó növénytermesztők.”
2016-ban az előző évi új szójások mintegy fele a következő szezonban felhagyott a növény termesztésével. A szójatermesztéssel kapcsolatos tudás hiányában a termelők sok hibát követtek el anno a technológiában.
2016-ra mintegy 60 ezer hektárra visszaesett és egészen 2022-23-ig stagnált a szójatermesztés magyarországi vetésterülete, ellentétben például Ausztriában, ahol tartós emelkedésnek voltunk szemtanúi.
Ezt a csökkenést azért tartották furcsának a szakemberek, mert 2022-ben, a nagy aszály idején a számításaik alapján három vármegye kivételével a szója mindenhol pozitív eredményt tudott produkálni a megyei átlagok tekintetében, míg a kukorica négy vármegye kivételével mindenhol „betlizett”. Sajnos, a napraforgó is alulteljesített, csak a szója ért el vállalható eredményt. Ennek ellenére a napraforgó súlya növekedett abban az évben.
2023-ban szépek voltak a terméseredmények, mégis eredménytelen lett a gazdálkodás. Bene Zoltán úgy vélte, ez volt az a pont, ami a robbanásszerű, 111.784 hektáros szintig történő vetésterület-emelkedést indukálta a szója esetében. Ez a mérték még őket is meglepte, jóllehet, a gazdák visszajelzésein keresztül folyamatosan tapasztalták az érdeklődés növekedését.
Mint hallhattuk, Ausztriában, Németországban, illetve a környező országokban tervezhetőbben, fokozatosabban és így fenntarthatóbb formában emelkedik a vetésterület. Az emelkedés a dunántúli régióban 74 százalékos, míg igazi meglepetésként az Alföldön 150 százalékos volt, ami valószínűleg összefüggésbe hozható a térség kiútkeresésének mértékével is. Ezzel 1,4-ről egy egészségesebbnek tekinthető, 2,7 százalékra emelkedett a szója területi aránya Magyarországon.
Ez ugyanakkor még mindig elmarad a környező országok számaitól, de különösen az ukrajnai 7,5 százalékos mértéktől.
Felmerülhet a kérdés, hogy mit lehet ennyi szójával kezdeni? Nos, a piaci elemzésből megtudtuk, hogy az előrejelzések szerint sem belföldön, sem az EU-ban soha nem fogunk tudni annyi szóját termelni, ami a szükségleteket ki tudná elégíteni. Másképen fogalmazva, túltermelésről a szója tekintetében belátható időn belül nem beszélhetünk. Az EU igénye 35 millió tonna, ami mellett eltörpül a 3 millió tonnás EU27 területén megtermett szójabab.
„Egyre többször halljuk, hogy olyan növényt kell termeszteni, aminek van piaca. Nos, a szójának van és lesz is piaca Magyarországon és az Európai Unióban is” – emelte ki az előadó. Bene Zoltán egy amerikai tanulmány következtetéseit is bemutatta, ami azt vizsgálta az egyes kultúrák esetében, hogy hol van az a hőmérsékleti küszöbérték, ami már visszafordíthatatlan káros folyamatokat indít el egy adott növényben. Azt a meglepő eredmény született, hogy míg a kukorica és a napraforgó káros hőmérsékleti küszöbértéke 35 fok, a szója esetében ez 40 fok, mely különbség igen jelentősnek számít.
„Ez nem azt jelenti, hogy a szója bármit kibír, de általánosságban relatív hőtűrőbb fajnak számít más kultúrákhoz képest. Ez az öt fok annyit jelent, hogy jobban bírja, kedvezőbben képes tompítani a hősteszt.” – mondta Bene.
