– A sertéstenyésztőket pillanatnyilag a támogatások tartják életben – mondta Sári György egyéni vállalkozó, akivel modern szatymazi telepén találkozott a Délmagyar munkatársa. – Az e heti bázisár, amit a félegyházi Hungary Meat Kft.-től kapok, 328 forint. Az összeg 10 forinttal több, mint egy héttel ezelőtt. De a 328 forint csak a támogatásokkal együtt fedezi a költségeket, haszon nincs rajta. Megállni pedig nem lehet, mert innen az utolsó sertést is legfeljebb egy év múlva tudom kiadni. Ha pedig úgy változnának a körülmények, hogy újra megérje gazdálkodni, akkor két év kell az újrainduláshoz. Ráadásul egy kiürített telep önmagában értéktelen.

Sári György kifejtette: az, hogy a sertéshúsok az üzletekben olcsóbbak lettek, mivel 27-ről 5 százalékra csökkent az áfa, egyrészt serkenti a fogyasztást, másrészt kifehéríti az ágazatot. Az állattartók azonban semmit se érzékelnek belőle. Nem tudnak több állatot felnevelni, eladni, továbbra is importhúst kell behozni az országba.

A sertést se tudják drágábban adni, mivel a magyarországi felvásárlási árak az alacsony német árakhoz igazodnak. Minden mindennel összefügg: az árak azért alacsonyak, mert nem lehet sertéshúst bevinni Oroszországba, így egész Európában túltermelés van. Az embargó előtti és a mostani magyar felvásárlási árak közötti különbség 130 forint kilónként.

A szektor jelenlegi helyzetéről a cikk folytatásában nyerhetünk szélesebb kitekintést.