hero
Store Insider 2022. június 17. 11:14
Paradigmaváltás a marketingben: FMCG TOP második nap
Szakmai eseményünk második napja.

Az étkezés nemcsak táplálékbevitel, hanem lélektapasz is - Exkluzív, friss adatokkal kezdte a második nap első szekcióját Feitel Balázs, az Ipsos Zrt. ügyvezetője.

A kutatás az étkezési trendekről, a magyar, osztrák, szlovák és cseh piacról is tartalmaz adatokat.

Feitel Balázs

Napjainkban, amikor a mentális egyensúlyunk fenntartásának egyre nagyobb a jelentősége, sokféle módszert bevethetünk ennek érdekében, de egyre fontosabb eszköze ennek a megfelelő táplálkozás is. Hogyan látják a fogyasztók, mi az étkezés szerepe most az életükben? Hogyan választjuk meg étrendünket? Milyen alternatív alapanyagokat kedvelünk, mit utasítanunk el? Mekkorára nőhet például a mentes ételek piaca hazánkban? A felmérésből kiderült, hogy Magyarország nem tartozik éppen a reformer országok közé az étkezés szempontjából, ám a fenntarthatóság és a helyi termelés egyre fontosabb.    

A pandémia megváltoztatta az étkezési szokásokat: a megkérdezettek 66%- mondta, hogy saját készítésű ételt fogyasztott a járvány alatt, minden ötödik ember pedig azt mondja, hogy a Covid hatására megváltozott az étrendje. 

A reprezentatív kutatás szerint itthon a fogyasztók 89 %-a mindenevő, 5 %-a flexiteriánus, 4% vegetraiánus, 0,6% vegán és 0.9% pescateriánus. A régióban Ausztriában a legmagasabb a vegetáriánusok száma: ez 9 %.

A vegetarianizmushoz való hozzáállás itthon alapvetően negatív: 76 % mondja azt hogy már soha nem fog lemondani a húsról, 10 % az aki pozitívan áll a kérdéshez, vagyis még lehetségesnek tartja, hogy lemond a húskészítményekről. Azt, hogy a vegán és a vegetáriánus alternatívák drágábbak itthon 78% véli így, viszont a régióban Csehországban ez csak 27%.

58% nem szereti a növényi alternatívák ízét, viszont 33 % mondja azt, hogy ezek egészségesebbek mint a húskészítmények.

A hazai legnagyobb fogyasztói csoportot a funkcionális fogyasztók jelentik: 31%, ők alapvetően azt mondják, hogy mindegy mit fogyasztanak, csak tápláló legyen. A tudatos hedonisták száma 20 % akik mindent fogyasztanak, ám figyelnek az egészségükre is. 

Piackutatás finomra hangolva. Hogyan lesz egy fogyasztói insight-ból csipesz?

A márkák nem biztos, hogy úgy látják magukat kívülről, mint ahogyan a vásárlóik és fogyasztóik. Az jó, ha csak egy kicsit kell finomhangolni. 

Gila Éva és Kovács Heléna

Mindenki fejében él egy kép, él egy gondolat arról a márkáról, cégről, amit képvisel. Felsoroljuk a termékelőnyeinket, próbálunk kitűnni, észrevehetővé válni a nagy sokaságban és olyan sokszor elismételjük a mantrát, hogy azt feltétel nélkül tézisként is elfogadjuk. De mi történik akkor, ha a vásárlóink, fogyasztóink nem teljesen úgy látnak minket, mint ahogyan azt mi hisszük? Vagy továbbgondolva a folyamatot - már unjuk a jól begyakorolt mantrát és azt gondoljuk ideje váltani, teljesen megújulni, mert gyökeresen meg kell változnunk ahhoz, hogy piacképesek maradjunk?  Lehet, a fogyasztó nem is várja ezt el a kategóriától sem, csak mi érezzük így? Mennyi információt lehet kibányászni egy adathalomból? ilyen kérdésekről beszélt Gila Éva, marketing manager, a Gyulahús Kft. -től és Kovács Heléna, senior kvantitatív és kvalitatív kutató, a Trend szakmai vezetője, Trend Piackutató Kft. Erre csak egy kutatás adhat választ, a válaszokat azonban jól kell értelmeznünk, hogy biztosan jó úton haladjunk. 

A legdrágább Ígéret. Vedd a kezedbe az irányítást!

Hidvégi Zoltán, az Umbrella CEO/alapítója arról  beszélt, hogy hogyan is nem lesz üres ígéret a Brandek számára a filmgyártás? Az UMBRELLA nemzetközi workshop sorozatot is indított a kérdésben. Az előadások során olyan tudással gazdagodhatnak az ügyfelek, mely segíti őket a legjobb döntések meghozatalában, és a legmegfelelőbb filmes kommunikáció kiválasztásában.

Hidvégi Zoltán

A film a leghatékonyabb kommunikációs eszköz, viszont a legdrágább is - hangzott el az előadásban. A központi problémát filmes és megrendelő között alapvetően az jelenti, hogy rengeteg pénz folyhat el egy rossz filmre.

A prezentációban szó volt a briefelés kulisszatitkairól, a treatmentek fontosságáról és arról, hogy gyakori, hogy a megrendelő és a filmkészítő nem beszél közös nyelvet. És hogy, hogyan lehet feloldani ezeket a problémákat? Meg lehet és meg kell mutatni a filmkészítőknek előre, hogyan is fog kinézni a végeredmény.

A megrendelőnek alapvetően két dolgot kell meghatároznia: mikorra kell és mennyiből?  Az gyakori a filmes mondat pedig, hogy “ezt csak így lehet megcsinálni”: az előadó szerint egyszerűen nem létező kijelentés.

Melléktermékből hidegen sajtolt olaj

Az olajok nem unalmas termékek – bizonyította be Pinczés Marianna, a Grapoila márka megálmodója. A nemrég Fenntarthatósági Hős díjjal jutalmazott Virgin Oil Press Kft. 2009 óta gyárt egészséges, mentes élelmiszereket. Az első termékük a szőlómagolaj volt. „Magyarország bortermelő ország, és rengeteg törköly keletkezik, ezt a mellékterméket akartuk használni” – mondta Pinczés Marianna, hozzátéve, hogy abban az időben nagyon felkapott volt a szőlőmagolaj, de jellemzően import termékeket lehetett kapni.

Pinczés Marianna

A cég nem csak az egészséges és finom termékek előállítását, hanem a fenntarthatóságot is kiemelten fontosnak tartja. Egy tonna törkölyből 10l magolajat állítanak elő, a keletkező melléktermékből pedig maglisztet, magkrémet állítanak elő és a biomasszaként fűtésre – jelesül a magok kiszárítására használják szerencsi és püspökladányi üzemeikben.
„Kicsi cégként is tehetünk a fenntarthatóságért” – mondta az alapító-ügyvezető, hozzátéve, hogy kis gyártó cégként is nagyobbak mint egy háztartás, ezért van felelősségük a környezet védelmében.

Közösségi élmény és értékek

“A márka biztonságot ad, a stabil márka pedig érték és előnyt jelent” – mondta Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület igazgatója. Példaként hozta fel a közösségi élményt hirdető Coca-colát,  annak is az 1971-es kampányát, amikor egy domboldalon énekelve hirdették a sokszínűséget és az összetartozást. A márka ezt az érzést hívta elő újra 2017-ben, amikor a Küldj egy kólát!-kampányukkal akár a világ túlsó felén lévő automatákba küldhettek kólát ismeretleneknek – akikkel utána volt lehetőségük összekapcsolódni egy platformon.

Fazekas Ildikó

„Mindannyian hiszünk a saját márkánkban, de ne ígérjük túl” – figyelmeztette a kisebb és nagyobb cégek képviselőit, hozzátéve, hogy a márka üzenete nem lehet megtévesztő, főleg mivel az elvesztett bizalmat nagyon nehéz visszaszerezni. A márka és a mögötte álló cég üzenete, értékei pedig egyre fontosabbak, különösen a fiatal fogyasztók számára. Emiatt a cégeknek értékközösségeket kell kialakítania, hogy a fogyasztó ugyanazokat az értékeket tartsa fontosnak, mint a cég. A fogyasztó bevonásának jó példája a Tesco: három ügyet támogatnak, a vásárló a pénztárnál kapott zsetonnal „szavaz”, melyiket tartja a legfontosabbnak.

A kávészünet után kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott a program. Napjainkban felbolydult a munkaerőpiac, nagy a fluktuáció a munkahelyeken - mit gondol erről a piackutató, a fejvadász, a gyártó és a kereskedő? A beszélgetést Gábor Fanni a HRPWR.HU és Üzlet&Pszichológia főszerkesztője moderálta.

Földi Miklós, Polgár Petra, Gazsi Zoltán és Gábor Fanni

Polgár Petra a Randstad Hungary Kft. operációs vezetője arról beszélt, nem szektorspecifikus a munkavállalók helyzete, hanem országosan, sőt globálisan is észlelhetők ezek a jelenségek. A munkaerőhiány általános, közben a társadalmak elöregednek, így csökken az aktív korúak aránya. Ráadásul egyre több a hiányszakma, például gépjárművezetőből. Bizonyos szektorok ugyanakkor vonzóbbnak tudják láttatni magukat. „A fogyasztók nem csak vásárláskor tudatosabbak, hanem a munkaügyi döntéseiket is befolyásolja, hogy milyen a fizetés, a hangulat, stabil-e a vállalat és mit ígérnek a munka-magánélet egyensúlyában” – tette hozzá.

Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary ügyvezető igazgatója elmondta, a brandnak valóban van bevonzó ereje, de fehérgalléros munkavállalót még mindig könnyebb találni. Gyáli üzemükben a kékgallérosok közül még mindig van egy régi idősebb csapat, a fluktuáció inkább az újakra jellemző. „Inkább a 45-50 fölöttiek vállalják a két műszakot, de lehet, hogy nemsokára nem találunk erre embert” – fogalmazott.  Ilyenkor folyamatosan optimalizálni próbálnak.

„A régi munkakultúrának vége van, de nincs meg az új” – jelentette ki Földi Miklós, munka és reklámpszichológus, fejvadász, a Megbízható Munkatársak.hu vezetője. Hozzátette, a fluktuáció már nem csak kékgalléros fronton általános. Szerinte a fiatal munkavállalók szoronganak leginkább, és annál a cégnél fognak megmaradni, ahol gondoskodó munkakörnyezettel, figyelemmel és személyes törődéssel találkoznak.

A fenntarthatóság alapértékké vált

Már nem csak a bolygónk megmentése, hanem a jobb megélhetőségünk is függ attól, hogy fenntarthatóan gondolkodunk-e. Hogyan építhetők be minél hamarabb egy vállalat, kisebb vállalkozás szemléletébe, vállalati kultúrájába a fenntarthatósági alapelvek? Hogyan lehet nem csupán erkölcsi, etikai, hanem üzleti szempontból is sikeres egy fenntarthatóan működő vállalkozás? A konferencia egy fenntarthatóságot körbejáró beszélgetéssel zárult.

Ács Dóra, Hevesi Nóra, Kanyó Roland, dr. Mezősi Balázs, Mihály Eszter, Márta Irén, Maczelka Márk, Nagy Réka 

A kerekasztal beszélgetés résztvevői: Hevesi Nóra, kommunikációs vezető, Tesco Magyarország; Kanyó Roland, marketing- és pr-menedzser, DM; Maczelka Márk, kommunikációs vezető, SPAR Magyarország; Márta Irén, igazgató, BCSDH Hungary; dr. Mezősi Balázs, szakmai vezető, Fenntarthatósági Vállalkozási Szemléletformáló program kkv-knak, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK); Mihály Eszter, fenntarthatósági vezető, HELL Cégcsoport, Nagy Réka az Essity Hungary customer marketing managere. Moderátor: Ács Dóra, főszerkesztő, Store Insider 

A kerekasztal beszélgetésekről és az előadásokról bővebben júniusi lapszámunkban olvashatnak!