Világszerte élelmiszerár-robbanást okozott az időjárás. A FAO és a világbank kerüli a globális élelmiszerválság kifejezést, de a jelentéseikből kiderül: az áremelkedés válsághelyzetet okoz a legszegényebb régiókban. A súlyos aszály Magyarországot is érintette, megtörténhet, ami eddig sosem: Lengyelországból importálhatunk kukoricát.

Miközben világszerte egyre szűkösebb és drágább az élelmiszer, tonnaszámra romlanak meg az áruk a nem megfelelő csomagolás és szállítás miatt – idézett egy szakértőt a Handelsblatt.

A világgazdaság előtt álló főbb kihívásokra – így a szárnyaló élelmiszer- és nyersanyagárakra, az inflációs kockázatok növekedésére, a globális növekedési egyensúlytalanságra és az ázsiai gazdaságok túlhevülésére –, valamint az ezekre adható válaszok elemzésére fókuszálnak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank most zajló, tavaszi, washingtoni közgyűlésének résztvevői.

Fokozzák a globális szegénységet a világszerte gyors ütemben növekvő élelmiszerárak a Világbank értékelése szerint.

A két évvel ezelőtt éhséglázadásokat okozó élelmiszerár-szintnél is drágább már az ennivaló ára – derül ki az ENSZ élelmezési világszervezete, a FAO élelmiszerár-indexéből.

Mindenki a drága élelmiszerekről beszél, a Világbank és a G20 szerint is veszélyes szinten vannak az árak. Helyzetértékelésnél többre van szükség. 

Az élelmiszerek fogyasztói ára 2010-ben az infláció alatti szinten emelkedett. Az élelmiszeripar belföldi eladási árai egyenesen csökkentek, miközben a mezőgazdasági árak átlagosan 16,2 százalékkal nőttek. Az élelmiszeripar tehát tavaly is a lökhárító szerepét töltötte be a termékpályán. Egyszerre értékeljük a magyarországi élelmiszeripar elmúlt évét, és vesszük számba az idei kilátásokat.