Az étrend-kiegészítők azonban jogi szempontból élelmiszereknek tekinthetők, és előre csomagolt formában (például kapszula, tabletta, port tartalmazó tasak, ampulla, csepegtetős üveg) kerülhetnek forgalomba – mondta el Feigl Edit, az Élelmezés- és Táplálkozástudományi Főigazgatóság főigazgató-helyettese a 13. Hungalimentaria konferencián.
A szakember kiemelte, hogy 2018-tól 2021. szeptember 30-ig 1753 db bejelentett étrend-kiegészítő készítmény kockázatértékelése során 984 esetben sajnos felmerült összetételt és/vagy jelölést érintő közegészségügyi kockázat. Az összetétellel kapcsolatos problémák túlnyomó részét az jelentette, hogy a termék új (vagy feltételezhetően új) élelmiszert tartalmazott. A jelölési problémák döntő többségénél a hiányzó vagy nem megfelelően feltüntetett kötelező elemek okoztak gondot.
Már a lakosság körében is egyre inkább elismert tény, hogy a C- és D-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, ám Feigl Edit kiemelte, hogy az étrend-kiegészítők promóciója során nem szabad betegséget megelőző vagy azt kezelő hatást kommunikálni, ahogy a megfogalmazásban sem lehet hivatkozni az immunrendszer működésével kapcsolatos erősítő, stimuláló, optimalizáló hatásra. Kerülendők emellett a „fontos”, „esszenciális”, „nélkülözhetetlen” és hasonló kifejezések! Helyettük a „részt vesz”, „szerepet játszik” „hozzájárul”, stb. szavak alkalmazása a javasolt.
A MÉKISZ (Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete) és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT)közösen összefogva küzd az étrend-kiegészítők hamisítása ellen. A Testnevelési Egyetem Sport-táplálkozástudományi Központ Laboratóriuma és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pedig együttműködési megállapodást kötött, amelynek célja a fogyasztók egészségvédelmének és az étrend-kiegészítők minőségének biztosítása – derült ki Dr. Bérci István, a MÉKISZ elnöke és Dr. Utzas Margita, a Testnevelési Egyetem Laboratóriuma vezetőjének előadásából.
A Hungalimentaria programja és előadásainak összefoglalója, valamint azok diái ide kattintva megtalálhatók.
***
A 13. Hungalimentaria konferencia
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a WESSLING Tudásközpont szervezesében kétévente megrendezett Hungalimentaria konferencia és kiállítás célja az, hogy az élelmiszerek és takarmányok vizsgálatát végző laboratóriumok munkatársai, a vizsgálati eredményeket hasznosító, döntéshozó szakemberek és az élelmiszeripar legfontosabb szereplői számára közel hozza az analitikai kémia, a mikrobiológia és a molekuláris biológia tudományos és gyakorlati aspektusait.
Az idei konferenciánk mottója az „Állami és magán laboratóriumok együtt az élelmiszer-biztonságért” volt. Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági tanácskozásán a hatóság és a magánlaboratóriumok kapcsolata mellett szóba került az élelmiszer-biztonság szinte összes fontos, aktuális kérdése a jogi szabályozástól az étrend-kiegészítőkön át a növényvédő szerekig. Szó esett az élelmiszerláncban vizsgáló nem állami laborok működési feltételeiről, jogi szabályozásáról, a mikrobiológiai laboratóriumok ellenőrzéséről, az OGYÉI hatáskörébe tartozó élelmiszer-biztonsági feladatokról.
Fontos tudományos előadások hangzottak el a növényi étrend, a vegán húsok, a fenntartható élelmiszer-ellátás témakörében. Előadás hangzott el arról is, hogyan lehet ellenőrizni az élelmiszerek minőségét aromavizsgálattal, mit kell tudni az érzékszervi bírálók látásvizsgálatairól vagy éppen a hústermékek érzékszervi vizsgálatairól, milyen alternatív védekezések lehetségesek a patogének ellen. Egyik kiemelt téma volt a csomagolóanyagok vizsgálata, azon belül is az ételekben is kimutatható MOSH-MOAH-vegyületek, valamint a hulladékmentes ételcsomagolási megoldások. Emellett neves szakemberek beszéltek a tápértékek jelöléséről, az allergének kezeléséről, a gabonalisztek penészmentesítéséről, a száraztészták tojástartalmáról
