Vagyonadó törvényjavaslat első olvasatra

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) fontosnak tartja az igazságos és arányos közteherviselést, és úgy véli, hogy a jelentős vagyonnal nagyobb közteherviselési felelősség jár. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet jelenlegi formájában történő bevezetését ugyanakkor nem támogatja, elsősorban azért, mert álláspontja szerint veszélyeztetheti a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését. A szervezet szerint a megoldás irányát a vállalkozásokban működő termelő tőke védelmében és a beruházásokat veszélyeztető szabályok átdolgozásában kell keresni.

A tervezet szerint az 1 milliárd forintos adómentes értékhatár feletti vagyonba a vállalkozói részesedések is beletartoznának. A VOSZ közleményében felhívja rá a figyelmet, hogy egy családi vállalkozás értékének jelentős része üzemépületekben és gépekben testesülhet meg, ezért magas cégérték mellett is előfordulhat, hogy a tulajdonosnak nincs elegendő szabad pénzeszköze az adó megfizetésére. Ha emiatt többletosztalékot venne ki, az csökkenthetné a vállalkozás fejlesztési forrásait. A szervezet májusban elfogadott programja a hazai kis- és középvállalkozások megerősítését és növekedését a magyar gazdaság fejlődésének központi elemeként azonosította, ezért a VOSZ szerint az új adó hatását ebből a szempontból is értékelni kell.

A Pénzügyminisztérium saját hatásvizsgálata is elismeri, hogy a vagyonadó egyes vállalkozások tulajdonosait magasabb osztalék kifizetésére, ezáltal pedig a tőke növekedésének fékezésére ösztönözheti, ami hátráltathatja a beruházásokat. A VOSZ szerint a tőkevesztés ellen a vállalkozói szféra minden lehetséges megoldást meg fog kísérelni, amely a kitűzött költségvetési célok megvalósulása ellen hat, ugyanakkor rombolhatja a befektetői bizalmat és a gazdasági működés hatékonyságát is. A szervezet szerint ezt a kockázatot a törvényben kezelni kell, illetve jelentősen csökkenteni lehet. A VOSZ ezért olyan részletes gazdasági hatásvizsgálatot kér, amely a várható bevételek mellett a vállalati forráskivonás következményeit, valamint az adó beszedésének – az adóelkerülésnek és a jogvitáknak – várható költségeit is számszerűsíti.

Az OECD 2018-as elemzésére hivatkozva a VOSZ kiemeli, hogy a vagyonadó megítélése a teljes adórendszertől és az adott ország gazdasági körülményeitől függ. A szervezet ennek alapján több módosítást javasol.

Az első a termelő vagyon célzott védelme és az új beruházások támogatása. A VOSZ a Magyarországon tényleges gazdasági tevékenységet és foglalkoztatást szolgáló vállalkozói vagyonra célzott mentességet tart indokoltnak. A jogosultságot az eszközök valós használatához kötné. Emellett a hazai termelékenységet javító új beruházások és a munkavállalók képzése alapján vagyonadó-kedvezményt is lehetővé tenne, a kettős kedvezmény kizárásával. A szervezet szerint mindennek ellenőrizhető feltételekre kell épülnie, vagyis önmagában a vagyon céges formában tartása nem biztosíthatna mentességet.

A VOSZ szerint az adófizetésnek a tényleges fizetőképességhez is igazodnia kellene. Igazolt likviditási nehézség esetén külön, előre ismert szabályt tart szükségesnek az adó halasztására vagy részletekben történő megfizetésére, a tervezetben szereplő könnyítéseken túlmenően akár több évre elosztva. A szervezet olyan megoldást javasol, amely megelőzi, hogy az adófizetés kényszerű eszközértékesítéssel vagy a működéshez, fejlesztéshez és modernizációhoz szükséges beruházási források kivonásával járjon.

A VOSZ a megbízható értékelést és az arányos adminisztrációt is fontosnak tartja. A tervezet 1. melléklete részletes cégértékelési képletet tartalmaz, a számított érték azonban jelentősen eltérhet a részesedés ténylegesen elérhető piaci értékétől. A szervezet szerint ezért biztosítani kell az indokolt eltérés igazolásának lehetőségét, különösen a nehezen értékesíthető vagyonelemekben megtestesülő részesedéseknél. Az 500 millió forint feletti saját tőkéjű társaságok új adatszolgáltatását a már rendelkezésre álló beszámolóadatokra kellene építeni, a párhuzamos adatkérések és az ezekből fakadó szükségtelen adminisztrációs teher csökkentésével. Ehhez a VOSZ szerint a NAV-nak időben egyértelmű útmutatást kell adnia, és partnerséget kell vállalnia a vállalkozásokkal a bevezetés időszakában.

A szervezet szerint a teljes adóterhelést is vizsgálni kell. A VOSZ a vagyonadót a vállalkozói jövedelmeket és a vagyon hozamát terhelő adókkal együtt javasolja értékelni. A tervezet egyes meglévő vagyonjellegű adók beszámítását már lehetővé teszi, a szabályozás átdolgozásakor azonban az összesített elvonás fenntarthatóságát is meg kell vizsgálni, különösen a gyenge jövedelmezőségű időszakokban és területeken. A VOSZ szerint a kedvezményeknek döntően a Magyarországon végzett valós gazdasági tevékenységhez kell kapcsolódniuk, átlátható és egyenlő feltételek mellett.

A VOSZ a tervezett adókulcsok csökkentését és a vagyonadó fokozatos bevezetését is javasolja. Az 1–5 milliárd forintos vagyon esetében az első évben 0,1–0,25 százalékos terhelést tartana indokoltnak, amely évente növekedve öt év alatt érné el a 0,5 százalékos végleges mértéket. Az 5–100 milliárd forintos sávban az első évi 0,5 százalékos adómérték öt év alatt érné el az 1 százalékos szintet, míg a 100 milliárd forint feletti vagyonoknál az első évben 1 százalékos, majd fokozatosan emelkedő, öt év alatt 1,5 százalékra növekvő adókulcsot javasol.

A VOSZ szerint a fokozatos bevezetés mellett lényegesen csökkenhet az adóelkerülési szándék és az adóbeszedés költsége, miközben a kiszámíthatóság és a rendszer fenntarthatósága is erősödhet, ami növelheti a befektetői bizalmat és mérsékelheti a vállalkozói terheket.

Az október 14-ig meghirdetett e-mailes véleményezés lehetőséget ad az észrevételek benyújtására, a VOSZ szerint azonban az érdemi egyeztetéshez, a vállalkozói párbeszédhez és a különböző modellek felállításához ennél több időre van szükség. A szervezet ezért közvetlen szakmai tárgyalást kér a Pénzügyminisztériumtól, amelyen az érintettek választ kaphatnak felvetéseikre, és a tervezett szabályok hatását konkrét vállalati példákon is ellenőrizhetik a törvény véglegesítése előtt. A VOSZ az október 14-i véleményezési határidő meghosszabbítását is javasolja.

A szervezet közlése szerint az egyeztetéseket az érintettekkel, tagságával és a szakmával folytatja, és ezek alapján további javaslatokat is megfogalmaz. A VOSZ egyúttal jelezte, hogy kész részt venni a szükséges módosítások előkészítésében, valamint a piaci felmérések és vállalkozói hatásvizsgálatok támogatásában.

Fotó: Adobe Stock