Magyarországon idén mindössze 130–140 ezer tonna alma betakarítása várható, amelyből 50–60 ezer tonna lehet étkezési, 70–80 ezer tonna pedig ipari alma. Ez a FruitVeB szerint az elmúlt ötven év leggyengébb termése, és mintegy 70 százalékkal marad el egy normál évjárat potenciáljától. A terméskiesésben elsősorban a tavaszi fagykárok, valamint az ezt követő aszály és hőstressz játszott szerepet.
Az Európai Unióban is gyenge év várható: a prognózis szerint 9,5 millió tonna alma teremhet, szemben az előző öt év 11,4 millió tonnás átlagával. A szűkebb kínálat ellenére a magyar piacon az árak nyomottak. Az ipari alma kilónként nettó 50–52 forintos alapáron kerülhet a feldolgozókhoz, míg a 65+ méretű, I. osztályú Gála termelői ára jellemzően nettó 150–180 forint körül alakul. A tartós tárolásra vásárlók ennél is kevesebbet, 110–130 forintot kínálnak.
A FruitVeB szerint a jelenlegi termelői árszint 30–40 százalékkal alacsonyabb a tavalyi szezonnyitó áraknál, miközben a termés az idén is gyengébb. A piaci helyzetet több tényező alakítja: a tavalyi készletek, az import, különösen a lengyel alma jelenléte, a hazai beszállítói struktúra széttagoltsága és az áruházlánci kereslet visszaesése.
A következő hetekben érdemi árváltozásra kevés esélyt lát az ágazati szervezet; a piac alakulásában meghatározó lehet, hogy milyen áron jelenik meg az új lengyel termés, illetve hogyan alakul az őszi időjárás. Az aszály és a hőség ugyanis tovább csökkentheti az étkezési minőségű alma mennyiségét, ami később akár áremelkedést is hozhat.
A FruitVeb szerint a nyomott árak a hazai és európai terméskilátások tükrében szinte megmagyarázhatatlanok, így csak megpróbálunk indokokat találni az idei szezonban tapasztalható piaci folyamatokra:
· Jelenleg a tavalyról áthúzódó hazai és európai készletek kisöprése zajlik alacsony áron, ami nyomja a piacot. Idén június 1-én mintegy 300 ezer tonnával több alma volt az EU tárolóiban, mint az előző év azonos időszakában: 1,0 millió tonna az előző évi 677 ezer tonnával szemben (lásd: https://fruitveb.hu/wapa-joval-tobb-alma-van-a-tarolokban-a-tavalyi-mennyisegnel/). Látszólag megmagyarázhatatlan az is, hogy a tavalyi gyenge termésünk után még jelenleg is van magyar alma a hazai tárolókban. Ennek az oka azonban az, hogy az áruházláncok tavaly olyan mértékben fordultak az import (elsősorban lengyel) alma irányába, hogy még a szerény hazai mennyiség sem fogyott el 12 hónap alatt.
· A tavalyi tapasztalatok után jelentős a félelem a lengyel alma áraival szemben (lásd fentebb), így a hazai vevők – a tavalyi veszteségek után – óvatosak, a túlzott óvatosság pedig az árakban is visszaüt.
· A szervezetlenségünk, ami kiütközik az áruházlánci beszállítók relatíve nagy számában is, árromboló versenyt eredményez. Magyarországon ugyanis a 70-80 ezer tonna étkezési almát mintegy 15 beszállító szállítja be a hazai áruházláncoknak, akik kiélezett versenyt folytatnak egymással a heti beszállításokért, így folyamatosan „egymás elől” is letörik az árakat. (Pl. Dél-Tirolban a kb. 1,0 millió tonna étkezési alma jó része két termelői szervezeten keresztül jut piacra, ami teljesen más alkupozíciót eredményez.)
· A szezon első felében szüretelt Gála és Golden esetében – a helyzethez mérten – jó a termés, így a piaci szereplők (a tavalyról bent ragadt készletekkel együtt) nem tartanak áruhiánytól a szeptember-októberi időszakban.
· A jó Gála-termés ellenére sok az apró és/vagy rosszul színeződött alma (a fagyhatás, fagy miatti késői ritkítás, valamint az aszály és a hőség miatt), ami rontja az „összminőség” megítélését.
· A tavalyi év végén bevezetett és azóta is fenntartott, a piacgazdaság törvényszerűségeivel ellentétes és rendkívül káros árrésstop rendszere az elmúlt egy évben – becsülhetően 30-40%-kal – csökkentette a hazai alma iránti áruházlánci keresletet (egyes, hazai áruházlánci beszállítók forgalma 25%-kal, másoké akár 50-60%-kal esett vissza az előző évekhez képest). A keresletcsökkenés két ágon is bekövetkezett: (1) az árrésstop egy veszteséges, „futottak még” kategóriájú termékké tette az almát, így elmaradnak a promóciók, mely a fogyasztás csökkenésében ölt testet (ezzel ellentétben a zuhanó árak nem növelték a fogyasztást). (2) Az áruházláncok az árréstop által gerjesztett, feszült helyzetben – e helyütt nem részletezendő okok miatt – szívesebben mozdulnak az import (lengyel) alma irányába.
· Az elmúlt néhány évben tapasztalható, sorozatos fagykárok miatti bizonytalan és szűkös magyar árualap okán megbízhatatlan beszállítókká váltunk a hazai áruházláncok számára. Hozzá kell tenni azt az eleve nehezen áthidalható versenyhátrányt, hogy a tavalyi vagy idei összes étkezési alma termésünk nem elegendő a belföldi áruházláncok kiszolgálására, míg a lengyelek az étkezési alma termésük 5%-ával beterítik ezt a piaci szegmenst. Egy jó évjáratban képesek vagyunk hazai terméssel kiszolgálni a belföldi étkezési alma piacot, de több éve nincs jó évjárat.
· A rendezettebb piaci viszonyok megteremtésében nem segít a továbbra is rendkívül magas, 27%-os ÁFA-kulcs, és ennek a szürkezónát erősítő hatása.
A FruitVeb megítélése szerint a következő néhány hétben (szeptember folyamán) érdemi változás nem várható az étkezési alma piacán. Ezt követően az ármozgások döntő részben attól függnek, hogy a lengyelek milyen áron jelennek meg az „új almával”. Az ipari alma esetében sok múlik azon, hogy a továbbra is kedvezőtlen időjárás (hőség és aszály) miatt mennyi alma vándorol át – nemcsak hazai, hanem európai szinten – az étkezési szegmensből a feldolgozóiparba. Meleg, száraz ősz esetén ugyanis valószínűsíthető, hogy – a 2024. évihez hasonlóan – a még étkezési almának tervezett tételek is a feldolgozóiparban végzik a minőségi veszteségek miatt (apró marad a méret, rossz lesz a színeződés, fedőszín nélkül érik be vagy érik túl a termés, felgyorsul a szüret előtti gyümölcshullás stb.). Ez utóbbi folyamatok nyilvánvalóan az étkezési árualapot csökkenthetik, ami majd hosszabb távon (inkább a szezon második felében, vagyis tavasztól) tükröződhet vissza áremelkedésben, mint ahogyan hasonló hatása lehet a – kedvezőtlen időjárás miatti – esetlegesen rossz tárolhatóságnak is. Bátrabb prognózisokba bocsátkozni azonban nem lehet, mert nagyon nagy a bizonytalanság a lengyel termésben és az időjárás őszi alakulásában, melyek döntő hatással lesznek mind az ipari alma, mind az étkezési alma piacára és áraira is.
Fotó: Adobe Stock
