A kartellekkel szembeni fellépés továbbra is prioritás a magyar és az uniós versenyhatóság részéről. A cégeknek 2026-ban is érdemes lesz erre a területre figyelmet fordítani – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A versenytársak közötti tiltott összejátszásban a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok új módszereket jelentenek, ezért ezeknek a használata a hatóságok fókuszába kerülhet.

Kartellek a digitális korban

A kartellekkel szembeni fellépés továbbra is kiemelt prioritás mind a magyar, mind az uniós versenyhatóságok számára. A cégeknek 2026-ban is érdemes fokozottan figyelniük erre a területre – figyelmeztet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

A hagyományos kartellek esetében a versenytársak közvetlenül egyeztetnek, azonban a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok új formát adhatnak az összejátszásnak. Egyre több hatóság vizsgálja azt a jelenséget, amikor a versenytársak közvetlen kommunikáció nélkül, algoritmusokon keresztül alakítanak ki összehangolt árstratégiákat.

Amikor az algoritmus a közvetítő

A hatóságok számára már nemcsak az emberi döntéshozatal, hanem az automatizált rendszerek is fókuszba kerültek.

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma például pert indított a Realpage szoftvercég ellen, amely YieldStar nevű alkalmazásával a bérbeadók adatait gyűjtötte és elemezte, hogy javaslatot tegyen a bérleti díjakra. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a szoftver nem korlátozta-e a versenyt a bérlők kárára.

Ez az eset az úgynevezett „hub-and-spoke” kartell gyanúját veti fel: a szereplők közvetlenül nem egyeztetnek, hanem egy közvetítő – ezúttal maga az algoritmus – oszt meg közöttük versenyérzékeny információkat.

Versenyjogi kockázatok és felelősség

Dr. Horányi Márton, a Baker McKenzie budapesti irodájának partnere szerint az árazó algoritmusok és az MI-alapú döntéshozatali mechanizmusok világszerte a versenyhatóságok kiemelt vizsgálati célpontjai.

„A jogalkotók egyértelmű szándéka, hogy semmilyen módon ne lehessen algoritmusokon keresztül kartellezni. Itthon is várhatók ezzel kapcsolatos eljárások” – hangsúlyozta.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatóságok akár tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként is értékelhetik az ilyen alkalmazásokat, amely szintén komoly bírságokkal járhat.

Hogyan védekezhetnek a vállalatok?

A cégeknek nem elegendő arra hivatkozniuk, hogy nem ismerik pontosan az általuk használt szoftver működését. A versenyjogi felelősség ettől függetlenül fennáll.

Számos országban, köztük Szingapúrban már működnek olyan eszközök, amelyek segítik a fejlesztőket és a felhasználókat az MI-technológiák versenyjogi kockázatainak auditálásában. Az ilyen önellenőrzési megoldások a jövőben várhatóan az európai piacon is nagyobb szerepet kapnak.