Az eurobarométer egyik 2016-os felmérése szerint az európai fogyasztók 94 százaléka számára fontos szempont az állatjólét, és 89 százalékuk úgy véli, hogy szükség van a kereskedelmi célú jószág ilyen célú gondozását szabályozó törvényekre. Az állatjóléti szabványok tiszteletben tartásához mindazonáltal a gazdáknak jelenleg közvetlen érintkezésbe kell lépni az állatokkal, ami az utóbbi lények számára már önmagában is jelentős stresszfaktor lehet. 

Ezt a nehézséget segíthet áthidalni a például a nemzetközi határátlépőknél vagy a modern elektronikus eszközök jelszavas beléptető rendszerében alkalmazott arcfelismerés technológiája.

Ezzel a módszerrel akár olyan vizuális jeleket is azonosítani lehet, mint a nyak megfeszülése, a szem alakja vagy például a fül pozitúrája*. A tapasztalatok alapján ilyen módon akár távolról is meg lehet állapítani, hogy egy adott pillanatban milyen az egyes állatok közérzete.

Meg kell jegyezni, hogy emberiességi szempontok mellett az állatok megfelelő jólétének biztosítása bizony kevésbé fennkölt érdekeket is szolgál, mivel az életük minősége nagy mértékben kihat a húsuk ízére is. Suresh Neethirajan, a Wageningeni Egyetem tudósa szerint az érzelmek biomarkereként is szolgáló oxitocin és dopamin szintje a végtermék kvalitását nagyon nagy mértékben befolyásolja.

A lényeg annyi, hogy a boldogabb lábasjószág húsa finomabb lesz, vagyis a magas állatjóléti sztenderdhez igazodó termelők magasabb árakkal jelenhetnek meg a piacon.

*sertések esetében például a hátracsapott fül erős diszkomfortérzet indikátora lehet