Van kisbolt, ahol százezres nagyságrendű havi veszteség keletkezik az árstopos termékek nyomán – írja cikkében a hvg.hu. Ezt ráadásul az általános drágulás miatt csökkenő forgalom és a többszörösére emelkedő rezsiköltségek is tetézik. 

A kormány idén február 1-vel rendelte el, hogy az élelmiszerüzleteknek a 2021. októberi áron kell árusítaniuk hét alapvető terméket – a kristálycukrot, a búzafinomlisztet, a csirkemellet, a sertéscombot, a csirke far-hátat, a 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT-tejet és a napraforgó étolajat. Akkor még csak három hónapos időszakról volt szó, de ezt előbb két, majd újabb négy hónappal meghosszabbították, legutóbb pedig szeptember közepén az év végéig tolták ki, sőt november elején kiterjesztették a burgonyára és a tojásra is az árstopot.

Az élelmiszerárstoppal a kormány hivatalosan a pénzromlás ütemét szerette volna leszorítani, de ebbéli igyekezete a 40 százalékos hazai élelmiszer-infláció fényében szemlátomást kudarcot vallott. Úgy néz ki, a lépés sok tízmilliárdos veszteséget okozott a kereskedőknél, akik közül olyan is van, aki emiatt is az Európai Bizottság közbelépését várja.

Úgy tűnik a kormány maga is érzi, hogy ez, és persze a rezsiköltségek emelkedése sokak számára okoz megoldhatatlan problémát, be is lengettek a kisboltoknak egy összesen nyolcmilliárd forintos támogatási programot. Kérdés, mire lesz ez elég, ha már csak az idei év első felében kétezerrel csökkent a boltok (leginkább az élelmiszer- és italboltok) száma. A hvg.hu Nógrád, Heves és Békés megyei boltosokkal beszélgetve járt utána, mit szólnak ők mindehhez, és hogyan birkóznak meg az energiaárak elszállása és az árstop jelentette terhekkel.

A lap cikkéből egyebek mellett az is kiderül, hogy egyes kisboltok az új szabályozásnak köszönhetően csapdahelyzetbe kerültek, ugyanis választékuk szűkössége miatt az „ársapkás” termékek eladásával keletkezett veszteséget a többi árucikk értékesítésével sem tudják visszapótolni.

A hvg.hu beszámolója teljes terjedelmében ezen a linken érhető el.