Nem hozza nyilvánosságra egyelőre a Földművelésügyi Minisztérium (FM) annak a körülbelül száz élelmiszerterméknek a listáját, amelyet abból a szempontból vizsgálnak meg, hogy „kettős mércét” alkalmaznak-e a magyar fogyasztók kárára a multinacionális vállalatok. Részleteket az átfogó ellenőrzés eredményeiről ígér a tárca, leghamarabb március második felében.

Táplálkozási szokásaink és a lakosság egészségi állapotának javítása összetett feladatot jelent, mivel mindkettőt több szociális, gazdasági és környezeti tényező befolyásolja. A kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód kialakításában óriási szerep hárul az élelmiszeriparra, és ágazatainak szereplői törekednek a megoldásban való részvételre. Sajnos a termékek reformulációjának vannak akadályai, de az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) próbálja ösztönözni a közös szerepvállalást. Az Élelmiszer a hazai táplálkozás helyzetképéről, trendekről, elvekről, az élelmiszerlánc szereplőinek vállalásairól beszélgetett Szöllősi Rékával, az ÉFOSZ ügyvezető igazgatójával.

A V4-ek elfogadtak egy nyilatkozatot az EU jövőjéről, elvileg ebben is kiállnak amellett, hogy Közép-Európa ne kapjon silányabb termékeket, mint Nyugat-Európa.

Uniós forrásból, 3,8 milliárd forintból fejlesztette ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) új informatikai rendszerét, amelynek célja, hogy a technológia segítségével azonosítsa a „gyanús” pontokat az élelmiszerláncban – hangzott el a szervezet témában megrendezett sajtótájékoztatóján kedden Budapesten. 

Rendkívüli kormányfői csúcstalálkozón foglalkozik majd a négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - azzal a problémával, hogy a nagy nemzetközi cégek eltérő összetételben és minőségben forgalmazzák azonos márkájú élelmiszertermékeiket Nyugat-, illetve Kelet-Európában - jelentette be Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtöki pozsonyi sajtóértekezletén.

Jelenleg nincs arra lehetőség, hogy az Európai Unió fellépjen a nagy élelmiszergyártók gyakorlata ellen, amely szerint egyes tagállamokban azonos márkanév alatt különböző minőségű termékeket forgalmaznak – nyilatkozta a Magyar Időknek az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos. A magyar kormány és régiós partnerei ugyanakkor azt várják az Európai Bizottságtól, hogy a ma még erkölcsi kérdésként kezelt ügyben találjanak megfelelő jogi választ a brüsszeli bürokraták.

Semmilyen élelmiszerbiztonsági kockázat nem merült fel a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatása szerint azzal a 24 osztrák élelmiszerrel kapcsolatban, amelyeket nemrég egy célellenőrzéssel vizsgáltak meg abból a szempontból, van-e különbség a magyar és az osztrák fogyasztóknak szánt termékek között. A hivatal egyes élelmiszereknél az érzékszervi jellemzőkben és az élvezeti értékben talált különbséget.

– Továbbra is érdeke a magyar kormánynak fenntartani eddigi kereskedelempolitikáját, nem mondunk le az újabb szigorítás jogáról sem. Ebben megerősít bennünket a múlt héten kirobbant élelmiszerbotrány – jelentette ki a Magyar Időknek Szatmáry Kristóf. A Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa azt mondta, meg kell vizsgálni az importtermékeket legnagyobb mennyiségben értékesítő multinacionális áruházláncok működését.

Szlovákia és Magyarország után Csehországnak is elege lett a megkülönböztetésből, hogy a multik az országba a gyengébb minőségű termékeket adják el – számol be a portfolio.hu. Csehország a többi régiós országgal együtt az Európai Uniónál próbál fellépni a kettős mérce ellen.