A világ egyik vezető kereskedelmi ingatlan-tanácsadó vállalata, a Jones Lang LaSalle (ismertebb rövidítéssel: JLL) ismét közzétette élelmiszer-kiskereskedelmi beszámolóját. A 6 kulcstényező között megtaláljuk az amerikai piacot tavaly felforgató akvizíciós manővereket, az Aldi agresszív terjeszkedését és az e-kereskedelem további térnyerését. És persze az inflációt, annak ellenére, hogy az elmúlt 40 év történelmi csúcsát jelentő, 2022 júniusi 8,9%-ot követően az éves amerikai inflációs ráta tavaly mindössze 3,3% volt.
Infláció az Egyesült Államokban és Magyarországon
Összehasonlításképpen a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint a hazai fogyasztói árak 2023-ban átlagosan 17,6%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva. „Az infláció a [2023-as] év folyamán hónapról hónapra csökkent, a januári 25,7%-ról decemberre 5,5%-ra.” – tájékoztat hivatalos honlapján a KSH. Az Egyesült Államok statisztikai hivatala, a US Bureau of Labor Statistics adatai szerint az amerikai fogyasztóknak 1981 óta nem kellett olyan magas inflációval szembesülniük, mint a 2022 júniusi rekord (8,9%). 2023 decemberére a pénzromlás mértéke aztán drasztikusan csökkent, az élelmiszerek esetében (1,3%) például jóval az amerikai jegybank (Fed) által kijelölt inflációs cél (2,0%) alatt maradt.
A US Census Bureau adatai szerint a koronavírus-járvány kitörését követően 2020 márciusában először keresztezte egymást az éttermi fogyasztásra és az élelmiszer-vásárlásra költött amerikai dollárok grafikonja. Az olló a vírusválság közepén élesen szétnyílt – az élelmiszer-vásárlás megugrott, az éttermi fogyasztás bezuhant –, majd 2021 márciusában ismét összezárult. Éppen három évvel később meglepő módon azt látjuk, az 1981 óta történelmi rekordnak számító inflációs ráta ellenére ma csupán 2,6 százalékkal költenek többet élelmiszer-vásárlásra Amerikában, mint a Covid tetőpontján.
Az infláció csökken, az árak nem
A JLL elemzése kiemeli, az amerikai fogyasztók a relatív magas élelmiszerárak miatt gyakorta választhatták inkább az éttermi étkezéseket az elmúlt időszakban, noha mint láttuk az élelmiszer-infláció 2023 augusztusától az általános inflációs ráta alatt maradt. Közvéleménykutatások szerint viszont az amerikai vásárlókat továbbra is nyugtalanítja az élelmiszer-infláció. Mindez azzal a megállapításban is összefüggésben állhat, hogy a kedvezően alakuló ráta egyáltalán nem jelenti az élelmiszerárak csökkenését: a JLL adatai szerint 2023 decemberében 24,8%-kal került többe ugyanaz a bevásárlás, mint 2020 februárjában.
Noha 2023-ban az amerikai élelmiszer-kiskereskedőknek a gazdasági nehézségek mellett a tartós infláció jelentette kihívásokkal is meg kellett küzdeniük, kevesen tettek le hosszú távú növekedési terveikről. Az e-kereskedelmi platformokban rejlő lehetőségek kiaknázásával, innovatív partnerkapcsolatok létesítésével és sajátmárkás árukínálatuk bővítésével válaszoltak a megemelkedett élelmiszerárakra és az éttermek visszatérő, elszívó hatására. Bár az infláció jelentette kihívások magyarországi mércével mérve elenyészőnek tűnhetnek, az Egyesült Államokban láthatóan más mércét alkalmaznak, ha inflációról van szó.
