Alaptalan sztereotípia vagy a valóság, hogy a magyar konyha a nemzetközi közvélemény számára egyet jelent az intenzív ízekkel, a nehéz húsételekkel és a bizarr desszertekkel? Az internetes top keresési találatok (goulash soup, fisherman’s soup, chicken stew, stuffed cabbage leaves, lángos, curd dumpling, somlói galuska, chimney cake) arra utalnak, hogy nem alaptalan a kijelentés. A Google Trends-vizsgálatok nem csökkenést, sokkal inkább lassú, de stabil erősödést jeleznek a hagyományos magyar ételek népszerűségében globális szinten, az elmúlt 18 évre visszatekintve. Mit jelent a magyaroknak 2022-ben, a világjárványt követően és egy nagy élelmiszer-drágulás derekán az étkezés?

Központi szerepben az étel

A májusban végzett országos kutatás eredménye szerint a felnőtt lakosság 84%-a ért egyet az állítással, amely szerint a magyarok számára különösen fontos az evés. Az életkor és az étkezés fontossága erős összefüggést mutat: míg a 30 év alatti felnőttek 74%-a helyeselt a fenti mondatra, 60 év felett ez az érték már 88%. Az eredményeit alátámasztandó egyéb, indirekt kérdésekre adott válaszokból is arra következtetett az Ipsos, hogy a magyarok szeretnek enni, és meg is adják a módját.

A Covid a fogyasztók étkezéssel kapcsolatos viszonyát is megváltoztatta. A felnőtt lakosság kétharmada növelte az otthoni ételkészítés arányát, míg ötödük a saját állítása szerint az étrendjén is változtatott a világjárvány következtében.
Súly- és egészségi problémák

Az Ipsos Food Trends nevű regionális vizsgálata felmérte a magyar, osztrák, szlovák és cseh fogyasztók ételeinek, italainak pontos összetételét (alapanyagok, összetevők vásárlása, fogyasztásuk gyakorisága, várható jövőbeni fogyasztás), ezenfelül vizsgálta a lakosság egészségi állapotát is. A testsúlyra, magasságra, életkorra, sportolási és étkezési szokásokra vonatkozó kérdések alapján Magyarországon az elhízottak aránya 24%-ra becsülhető, míg a túlsúlyos lakosok további 34%-ot tesznek ki, azaz öt magyar felnőttből háromnak vannak súlyproblémái. Az elhízottak aránya kifejezetten magas hazánkban, kiemelkedő a régióban.
 

A húsfogyasztás kérdése

Az étkezési világtrendek az egészségügyi megfontolások (érzékenység és túlsúlyproblémák), a fenntarthatósági megfontolások (helyi termelés preferenciája, csomagolásmentesség, pazarlás visszaszorítása), a kulturális hatások és a világpolitikai események gazdasági hatásai köré csoportosíthatók (What the Future: Food 2022). Korábbi cikkünkből (Fogadalmak, tévhitek, hárítás, 2022. április–májusi szám) kiderült, hogy a húsfogyasztás (illetve az annak forrását jelentő állattartás) kiemelten rontja bolygónk természeti egyensúlyát, ám ehhez képest a világ lakossága (így a magyar népesség is) az étrendje megváltoztatására a legkisebb hajlandóságot mutatja, még ha a környezetünkről van is szó.

Magyarország felnőtt lakossága különösen elutasítónak mutatkozik a tejtermékek csökkentett fogyasztásával (–10 százalékpont a globális átlaghoz képest) és a kisebb húsfogyasztással (–5 százalékpont) kapcsolatban. A Food Trends mérés szerint hazánkban jelenleg 89% azon felnőttek aránya, akik mindent fogyasztanak, 5% flexitáriánusnak, 4% vegetáriánusnak vallja magát. A vegánok aránya nem teszi ki az 1%-ot sem hazánkban a 18 év feletti korosztályban. A magyarok veganizmussal kapcsolatos attitűdje arra engedte következtetni az Ipsos szakértőit, hogy gyors átrendeződés nem várható a piaci igényekben Magyarországon. Minden tizedik lakosnak van pozitív képe az állati eredetű élelmiszerektől mentes étkezésről, 76% viszont kifejezetten negatív véleménnyel van arról. A vegán és vegetáriánus alternatívák elleni legfőbb érv azok ára. A magyar fogyasztók különösen fájlalják ezen termékek árszínvonalát. Ötből három magyar fogyasztó állítja, hogy a növényi alapú húsalternatívák íze nem elég jó, és csak egyharmad hiszi, hogy egészségesebbek, mint a húskészítmények. Összesítve a magyarok várakozásait 36%-nyi az a réteg, amely saját elképzelései szerint több növényi eredetű terméket és kevesebb állati eredetű terméket fog enni a jövőben.

Az étkezés másodlagos funkciói

Az étkezés a magyarok többsége számára szeretetnyelv is. Főként a baby boomer korosztály tagjai szeretnek hagyományos magyar ételeket készíteni, amiket a családjuk is imád. A legfiatalabb, Z generáció tagjai gyakran értelmezik az étkezést úgy, mint a kikapcsolódás egyik formáját: átlag feletti egyetértés köthető az „élvezem az ételeket, lehetőséget adnak arra, hogy kiszakadjak a pörgésből” állításhoz. Hasonlóképpen a fiatalabb felnőttek vallják legnagyobb arányban, hogy az étel, az étkezés különleges módja annak, hogy másokkal együtt élvezzék a pillanatot.

Fogyasztói klaszterek
 

A kutatás bebizonyította, hogy mindenkinek mást jelent az evés. A magyarok 31%-a számára leginkább csak funkcionális szerepe van, mindössze táplálékbevitel, nem más. Kisebbségben vannak a globális trendeket legalább részben követő, modern fogyasztók, így a „környezetféltők”, akik étrendjében alig található állati eredetű összetevő (8%), az „egészségtudatosak”, akiknek prioritás az egészséges életmód, a mindennapi sport (12%) és az ún. „tudatos hedonisták”, akik igyekeznek teljes életet élni, sokat mozognak, de minden ételt megesznek, ami örömöt jelent számukra (20%). Az Ipsos által azonosított 5 fő klaszterből a második legnagyobb fogyasztói csoportot ugyanakkor a „felelőtlen örömfogyasztók” alkotják (29%), akik számára minden az íz, és nem hajlandóak kompromisszumokat kötni, sem egészségük, sem környezetük kedvéért.

Megjelent a Store Insider 2022/6 számában

A képek forrása: Ipsos