Az autóipar a megállapodás legnagyobb nyertese

Az IW számításai szerint az EU-ból érkező importtermékekre kivetett tényleges amerikai vámtétel 2025 áprilisa és 2026 februárja között átlagosan 7,8 százalék volt, miközben a kínai áruk esetében ez közel 37 százalékot tett ki.

A megállapodás különösen kedvezően érintette a német autóipart. A személygépkocsikra vonatkozó effektív vámteher mintegy 27 százalékról 15 százalékra csökkent, ami jelentősen javította az európai gyártók versenyképességét az amerikai piacon.

Kisebb lett az előny Kínával és Indiával szemben

Az EU versenyelőnye ugyanakkor mérséklődött, miután az amerikai Legfelsőbb Bíróság 2026 februárjában több, a Trump-adminisztráció által bevezetett vámtételt jogellenesnek minősített. Ennek hatására a kínai termékek effektív vámszintje közel 9, az indiai termékeké 12 százalékponttal csökkent, míg az EU esetében mindössze mintegy 1 százalékpontos enyhülés következett be.

A gépipar továbbra is hátrányban van

Nem minden ágazat profitál a megállapodásból. A gépipari termékekre alkalmazott tényleges amerikai vámtétel az EU esetében átlagosan 12,6 százalékra, Németországban pedig 14,6 százalékra emelkedett.

Ennek oka, hogy az amerikai hatóságok a jelentős acéltartalmú gépeket részben acélterméknek minősítik, így az acél- és alumíniumtermékekre vonatkozó, akár 50 százalékos vámot is alkalmazzák az acéltartalomra.

Az egyezség még így is kedvezőbb, mint a bizonytalanság

Az IW szakértője, Samina Sultan szerint a megállapodás nem tökéletes, de még mindig kedvezőbb alternatíva, mint a kiszámíthatatlan amerikai vámpolitika.

A szakértő úgy fogalmazott: a megállapodás „keserű pirula”, de sokkal jobb, mint az állandó piaci bizonytalanság. Hozzátette, hogy az EU-nak érdemes lenne kezdeményeznie az acélvámokra vonatkozó szabályok újratárgyalását, valamint egy olyan védzáradék beépítését, amely automatikusan életbe lépne, ha az Egyesült Államok a megállapodásban rögzített 15 százalékos vámlimit fölé emelné a tarifákat.

Fotók: Adobe Stock, IW