A felmérés eddigi eredményeiből kiderült , hogy a magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó (63), mint a mennyiségi elvárás (47) okoz magas stresszterhelést. Jelentős stressz tényező még az alacsony kontroll (37) és az igazságosság és a tisztelet alacsony mértéke (41). Komoly probléma továbbá a szekálás, melyről a résztvevők mintegy 40%-a számolt be.

Azok a munkavállalók, akik rendszeresen ki vannak téve szekálásnak, jóval magasabb stressz szintről, gyakoribb munka-család konfliktusról és alacsonyabb elégedettségről számoltak be. A szexuális zaklatás a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatában fordult elő legnagyobb arányban, minden 5. kitöltő valamilyen rendszerességgel elszenvedi. Az erőszakkal való fenyegetésről az egészségügy, szociális ellátás (24), a személyszállítás (21) és a védelem (21) területén dolgozók számoltak be a leggyakrabban.

A felmérésből az is kiderült, az országos átlagnál (43) jóval nagyobb mértékben veszélyezteti a munkakörrel járó érzelmi megterhelés az oktatás (67), valamint az egészségügyi és szociális ellátás (69) területén dolgozókat. Amiből pedig erőt meríthetnek a dolgozók, az a munkakör egyértelműsége (71), a munka értelmessége (68), és a jó munkahelyi közösség (70).

Foglalkozási ágazatok tekintetében a munkahelyi stressz terhelés a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatban volt a legjelentősebb, ezt követi a kereskedelem, gépjárműjavítás, ingatlan ügyek ágazat, és a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat.

A nemi különbségek tekintetében kiderült, hogy a magyar nők összességében nagyobb stresszről számoltak be, mint a férfiak, a kiégés, az alvászavarok, a munka és a család közötti konfliktus is nagyobb problémát jelentett a nők számára és a munkahelyükkel is elégedetlenebbek, mint a férfiak. A nők gyakrabban számolnak be szekálásról, szexuális zaklatásról és fizikai erőszakról, az erőszakkal való fenyegetés pedig a férfiak körében volt gyakoribb.

A kutatási eredmények arra is rámutattak, hogy a magasabb iskolai végzettség, valamint a szakképzettség is egyfajta védőfaktor lehet a stresszel szemben. Beosztásunk szintén jelentősen befolyásolhatja munkahelyi stressz szintünket.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország elég rosszul szerepel, pl. a munka értelmességében (67), a vezetés minőségében (49) és a munkahelyi elégedettségben (53) Magyarország érte el a legalacsonyabb pontszámot.

A munkahelyi stresszről, munkavállalói és munkáltatói stresszkezelési lehetőségekről és a pszichoszociális kockázatértékelésről bővebb információk olvashatók a Munkahelyi Stressz Információs Oldalon a www.munkahelyistresszinfo.hu címen.