Az immár bizonyított módszerek között szerepel például a kisebb készlet (ezt szolgálja a polcmagasság csökkentése) vagy a szerényebb alapterület alkalmazása is. Utóbbira példa az üzlet az üzletben (shop in shop) koncepció, amivel a magyar piacon a Tesco és a Spar is kísérletezik. Ennek lényege, hogy új bérlők költöznek be az eladótérbe, amivel a költségcsökkentés és a választék színesítése egyszerre valósul meg.

Hasítanak a diszkontok

2010-hez képest az Aldi nettó árbevétele több mint a kétszeresére nőtt, a Lidlé a másfélszeresére emelkedett, de még a Penny Market is bő negyedével javított számain. Ehhez képest az Auchan úgy növelte 22 százalékkal a bevételét, hogy időközben a Corát is bekebelezte, a Tesco – kisebb üzleteket is tartalmazó – forgalma pedig mindössze 3 százalékkal gyarapodott az évek alatt.

A CBA-üzletek összesített forgalma négy év alatt a tizedével csökkent, a boltszám mintegy 25 százalékos zsugorodása mellett. A Coop hálózata és bevétele nőtt, érdekes módon épp annyival, mint amennyit a CBA veszített. A Reál sem tudott lépést tartani a diszkontokkal, 2010–2014 között a másfél százalékot sem érte el a forgalomnövekedés mértéke.