A tárcavezető hétfői Facebook-bejegyzésben kiemelte, az új, átmeneti időszakra szóló tisztséget nem azért hozták létre, hogy a kormány irányítsa a kamarát, hanem pont ellenkezőleg, hogy a köztestület átalakulása jogszerűen, átláthatóan és a gazdák érdekeit szem előtt tartva történjen.

A kamarai biztos olyan kérdésekre is választ keres majd, hogy miért került évente 2,5 milliárd forintba a JÉGER (jégkármérséklő) rendszer működtetése, miközben ugyanazt a szolgáltatási tartalmat 1,9 milliárd forintért vállalta a NAK.

„Jogosan merül fel a kérdés, vajon hová, kihez került az a 600 millió forint évente?”

– tette fel a kérdést Bóna Szabolcs.

A kamarai biztos feladatai közé tartozik majd a szervezet gazdálkodásának átvilágítása: betekinthet a kamara irataiba, tájékoztatást kérhet a vezetéstől és a munkatársaktól, valamint minden szükséges információt megkaphat a vizsgálat lefolytatásához.

Ellenőrzi, hogy a kamara a törvényben előírt feladatait ellátja-e, valamint hogy a közpénzeket, a hazai és uniós forrásokat szabályosan használja-e fel.

A kamarai biztos a vizsgálatok eredményeiről jelentést készít az agrárpolitikáért felelős miniszter számára, emellett biztosítja, hogy az átmeneti időszakban a közfeladatok zavartalanul működjenek, hogy az új, demokratikusan megválasztott kamarai vezetés átláthatóan működő szervezetet vehessen át – közölte Bóna Szabolcs.

Mint fogalmazott egy átláthatóan működő, demokratikus agrárkamara a magyar agrárium érdeke, a kamarai biztos pedig az átmenet egyik legfontosabb láncszeme.

Borítókép: Győr, 2026. július 2. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter beszédet mond a Széchenyi István Egyetem és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara Víz, amit akarunk elnevezésű rendezvénysorozatának Egy élhető jövőért című, ötödik konferenciáján a győri Széchenyi István Egyetem Bridge Hallgatói és Oktatói Klubban 2026. július 2-án. MTI/Krizsán Csaba