„Magyarország és egyben egész Kelet-Közép-Európa le van maradva pár lépéssel az Egyesült Államok és Nyugat-Európa mögött a blockchain alkalmazásában: inkább kivárnak, és meglátják, hol hasznosítható leginkább. A lehetőségek és a világban eddig megvalósított megoldások ígéretesek. Elsősorban nem a technológia mélységeit, hanem a blockchain üzleti felhasználásának módját, a felhasználás eseteit és a meglévő problémákra adott választ kell a cégvezetőknek megérteni ahhoz, hogy szélesebb körben tovább tudjon terjedni” – mondta Marton Károly, a Deloitte blockchain alapú üzleti megoldásokért felelős vezető menedzsere.

A régióban a vállalatvezetők több mint fele úgy gondolja, hogy a blockchain túlértékelt, 45%-uk szerint viszont ettől függetlenül komoly áttörést jelent a technológia az iparágban, versenyhátrányt jelent, ha valaki nem alkalmazza. Az energia, technológia, média és telekommunikációs iparágak képviselői szerint hátrányos lehet számukra, ha figyelmen kívül hagyják a blockchaint. A pénzügyi szektor képviselőinek közel fele szintén fontosnak tartja, hogy vállalatuk foglalkozzon a megoldással, de ennek ellenére többségük szerint a technológia nem forgatja fel a pénzügyi szolgáltatási piacot.

Kelet-Közép-Európában a blockchain felhasználása elsősorban a digitális rögzítésre és fizetési megoldásokra korlátozódik, de már készülőben van a digitális azonosítás és ellátási lánc nyomon követhetőségének kialakítása is.

Térségünkben kevés vállalat foglalkozik ténylegesen a technológiával, a válaszadók alig 1%-a gondolja úgy, hogy nincs akadálya a DLT-rendszerekbe való befektetéseknek. Főleg a szakemberhiányt és a szabályozói kihívásokat emlegetik, mint nehézség. A cégek alig negyede költ most blockchainfejlesztésekre, 2019-ben viszont 30%-uk tervez legalább 100 000 eurót erre a célra fordítani.

Mindezek ellenére a cégvezetők 2/3-a szerint a blockchaint széles körben is adaptálni fogják, számos iparágat felforgat majd, nem csak a fizetési rendszereket.