Állami beavatkozások sora torzítja a piaci viszonyokat: az árstopok, rezsicsökkentés és kamatplafon rövid távon népszerűek, de hosszabb távon súlyos gazdasági mellékhatásokkal járnak. Miért tart ki mégis mellettük a kormány? Miért nehéz visszavonni ezeket az intézkedéseket? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az Mforon megjelent cikkében magyarázta az összefüggéseket.

Ezek az intézkedések rövid távon népszerűséget hoznak, de hosszú távon torzítják a piacot, gyengítik az alkalmazkodóképességet, és rejtett terheket raknak a gazdaság szereplőire. A támogatások előnyei azonnal jelentkeznek, míg a hátrányok csak később, szétterítve, így politikailag kifizetődőek – magyarázza. Példaként említi a hatósági élelmiszerárakat, amelyek „nem gátolták meg az árnövekedést, sőt inkább még hozzá is tettek valamennyit”, a kereskedők pedig más termékeken hozták be a veszteséget.

A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke hangsúlyozza: „A kedvezményezett tud, tudhat a neki juttatott kedvezményről, viszont elvont adat az emiatti költségvetési többletkiadás. Teher persze az államon, és így végső sorban az adófizetőn, de olyan teher, amely később lép fel, és több áttételen keresztül, nehezen átláthatóan hat.” Az intézkedések feloldása politikailag kockázatos, ezért a kormány inkább kitart mellettük, miközben nő a bizonytalanság és romlik az üzleti környezet. (A teljes elemzés itt olvasható.)