Mint arról korábban is írtunk a Tej Terméktanács nyomán - nőhet a nyerstej és a feldolgozott tejtermékek ára a nyerstej csökkenő mennyisége, valamint az előállítási költségek, az infláció és a munkabérek emelkedése miatt.

Bár a két legnagyobb cég (Sole-Mizo Zrt. Alföldi Tej Zrt.) is fejlesztett a közelmúltban, de óriási a munkaerőhiány, és a korszerűsítésre a támogatás mellett is hiteleket kellett a cégeknek felvenniük.

Az Alföldi Tej új debreceni üzeme 181 új munkahelyet is jelent, ezekhez még a debreceni önkormányzat is adott támogatást. Termelők szerint óriási gond, hogy a fejlesztési pályázatoknál kötelezően kell a létszámot tartani, vagy növelni. Így éppen a célt, hogy versenyképesen termeljenek, akadályozza a támogatás.

„Ameddig még lesz egy közfoglalkoztatott, addig feltétel lesz a létszám növelése, megtartása, amit szinte lehetetlen gazdaságosan teljesíteni” – idézi a hvg.hu László Róbert makói termelőt, aki a Tej Terméktanácsban is a termelői oldalt képviseli.

Az alacsony felvásárlási ár miatt a termelők sokszor külföldön adják el a nyerstejet.

A hírportál idézi Harcz Zoltánt, a Terméktanács ügyvezetőjét, aki hangsúlyozta, hogy egészségtelen az a külkereskedelmi szerkezet, amikor exportáljuk a nyerstejet, miközben a magasabb hozzáadott értékű tejtermékeket importáljuk. Harcz szerint ez változhat, mert több feldolgozónál éppen fejlesztések zajlanak, amelyek eredményeképp még több nyerstejre lesz szüksége a hazai tejiparnak. Ezért egy-két éves, stabil szerződéseket kínálnak a termelőknek, hogy itthon értékesítsék a nyersanyagot. Itthon, igaz a korábbiaknál jóval magasabb áron veszik át a feldolgozók a tejet, de így is 97 forint kilogrammonként, az uniós átlag azonban 10 forinttal több, Olaszországban pedig már 140 forint körül mozog.

Közben a termelőknél is szükség volna fejlesztésre, többek között éppen a béremelkedések miatt, hiszen már alig találnak szakképzett munkaerőt itthon, kénytelenek külföldi munkavállalókat alkalmazni. A termelőknél is elkerülhetetlen tehát a robotizáció, de megint ugyanott tartunk: egy pályázatnál előírják a foglalkoztatást, így fából vaskarika lesz a beruházás. Harcz Zoltán azonban hozzátette: a fejlesztések elmaradása esetén két-három éven belül a marhákat kell levágni, ami mindenkinek fájni fog.

A lap összegzése szerint csapda alakult ki az ágazatban: a termelők önköltsége is nőtt a bérek, az energiaárak növekedése miatt, ezért szeretnének többet kapni a tejért, de közben a feldolgozók költségei is nőttek, éppen a fejlesztések okán, aminek a hozadéka nem azonnal jelentkezik, csak a vállalkozás terhe nő. Végül meg a fogyasztók nyakába zúdul, a januári áfacsökkentéseket is ellensúlyozó drágulás.