hero
Store Insider |

Forrás:

MTI
Becsült olvasási idő: 3 perc
Csökkentette a kamatot az MNB

A magyar jegybank keddi ülésén 25 bázisponttal 5,75 százalékra csökkentette az alapkamatot. Az inflációs folyamatok a júniusban jelzettnél kedvezőbben alakultak, miközben a hazai eszközök alacsonyabb kockázati felára fennmaradt, ezek a tényezők együtt a monetáris politikai mozgástér fennmaradását eredményezték – mondta Varga Mihály jegybankelnök a monetáris tanács keddi ülését követő online sajtótájékoztatóján.

A tanács a nyár folyamán – pozitív reálkamat fenntartása mellett – az alapkamat további csökkentésére lát teret, amelyről a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt – tette hozzá. Közölte, a csökkentésről júliusban is egyhangúlag döntöttek, más javaslatot nem tárgyaltak. Hozzátette: a kamatpálya érdemben javulhat a következő időszakban.

A jegybank elnöke kifejtette, júniusban az infláció 1,7 százalékra mérséklődött, vagyis a toleranciasáv alsó szélénél maradt júniusban, és alacsonyabb volt az elemzői várakozásoknál.

Elmondta, az áremelkedési ütem mérséklődése az élelmiszerek lassuló árdinamikájához köthető, 3 százalékkal csökkent ez a főcsoport az MNB adatai szerint a tavalyi azonos hónaphoz képest, jelezve: a KSH-nak és az MNB-nek az élelmiszerekre eltérő számítási módszertana van.

A piaci szolgáltatások éves árindexe változatlanul 4,9 százalékon alakult júniusban – ismertette. A lakossági inflációs várakozások csökkentek év elejéhez képest, a trendszerű csökkenés hátterében az erősödő forint és az alacsonyabb infláció áll – összegezte. Az inflációs várakozások alkulásában a fogyasztói bizalom is tükröződik a jegybankelnök szerint.

A globális befektetői hangulatot továbbra is a közel-keleti geopolitikai fejlemények határozzák meg, a konfliktus lezárása bizonytalanabbá vált, az ellátási láncok helyreállása időigényes lesz. Ezek a fejlemények kiemelt figyelmet igényelnek - húzta alá. A meghatározó jegybankok - az Európai Központi Bank és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed - részéről 1-1 kamatemelést áraznak a piacok.

A hazai devizapiacon maradt az elmúlt hónapokban tapasztalt erősebb forintárfolyam, 360-as szint közelében viszonylagos stabilitás jellemzi. A stabil devizapiac horgonyozza az inflációs várakozásokat, ezáltal hozzájárul az árstabilitási cél eléréséhez – mondta.

Kitért arra, hogy a hazai eszközök alacsonyabb kockázati felára fennmaradt, a tízéves állampapír hozamok a lengyel hosszú hozamoknál alacsonyabban alakulnak, miközben a német állampapírokhoz mért hozamkülönbözet nem változott érdemben. Ehhez a pénzügyi piaci stabilitás mellett hozzájárult, hogy az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) jóváhagyta a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (RRF).vKözölte, hogy a hazai kockázati megítélést a költségvetési pályára és az euróbevezetésre vonatkozó várakozások, illetve a közel-keleti konfliktus fejleményei befolyásolják.

Értékelése szerint folytatódott az ipari termelés (+5,1 százalék) és a kiskereskedelmi forgalom (+4,8 százalék) bővülése, a munkanélküliségi ráta uniós összevetésben is alacsony, a reálkeresetek kedvezően alakultak, összességében a makrogazdasági kilátások a júniusi előrejelzéssel összhangban alakultak. A folyó fizetési mérleg idén átmenetileg enyhe deficitet mutat, majd egyensúlyi szint körül alakul.

További kamatvágásra számítanak

„A lépés megfelel a piaci előrejelzéseknek és a mi várakozásainknak is.”

– kommentálta a döntést Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki úgy vélte, hogy a meglepetést az okozhatta a piac számára, hogy a geopolitikai kockázatok ellenére a jegybank gyakorlatilag ugyanúgy kiállt a mini kamatcsökkentési ciklus mellett, ez pedig arra utal, hogy augusztusban újabb 25 bázispontos vágásra kerülhet sor.

„Mi azért vagyunk óvatosabbak, mert nemzetközi szinten vannak bizonytalanságok. Például a már említett Hormuzi-szoros körüli válság esetleges elmélyülése, valamint az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank következő döntései is kockázatot jelenthetnek.”

– mutatott rá a szakember.

Az MBH Bank Elemzési Centrum elemzői szerint az augusztusi vágás csak akkor nem tudna bekövetkezni, ha nagyon súlyos romlás következne be a következő hetekben a kockázati megítélésben. Mint írják ennek még a közel-keleti konfliktus árnyékában is nagyon kicsi a valószínűsége, mivel a magyar irányadó kamat régiós összevetésben, és az inflációhoz képest is nagyon magas, még mindig. A kérdés inkább az, hogy ősszel tud-e tovább csökkenni a ráta: ez egyelőre még nem ennyire biztos, de a kockázatok még az iráni eszkaláció ellenére is ebbe az irányba, azaz az alacsonyabb kamat irányába mutatnak.

Év végére 5,5%-on maradó irányadó rátát valószínűsítünk, ami azonban jövőre 5%-ra csökkenhet.

– írták.

Borítókép illusztráció: Adobe Stock