Digitális vízjeleket tesztel az Európai Márkaszövetséggel, illetve különböző európai vállalatokkal és szervezetekkel közösen a Mondelez International. A cél, hogy a technológiával optimalizálni lehessen a hulladék stádiumába lépett csomagolások anyag szerinti szétválogatását. A körkörös gazdaság megteremtésének egyik legnagyobb kerékkötője a „szemétszortírozás” alacsony hatékonysága, ami az újrafeldolgozást nagy mértékben megnehezíti.

A HolyGrail 2.0 nevű pilótaprogramot éppen e nehézség leküzdéséhez indította útnak a konzorcium. 

A digitális vízjelek a fogyasztási cikkek csomagolásába ágyazott, postai bélyeg nagyságú, ám az emberek által érzékelhetetlen kódok. Ezek a rejtjelek nagy kapacitású információhordozók is lehetnek, és igény szerint például akár az objektumok pontos anyagi összetételére vonatkozó tájékoztatást is tartalmazhatnak.

A fejlesztés alatt álló koncepció lényege, hogy miután a csomagolás egy hulladékszelektáló létesítménybe érkezik, a válogatószalagon egy szokványos nagy felbontású kamera észleli, majd pedig értelmezi a rá felvitt digitális vízjelbe „szőtt” adatokat. Az objektum ezen információk alapján a hulladékáram megfelelő leágazásába jut, és így nagyobb eséllyel kerül újrahasznosításra.

A digitális vízjelek az „újrahasznosítási útlevél” funkciója mellett természetesen – például az ellátási lánc átláthatósága vagy a gyártók és a fogyasztók közötti interakció területén – számos egyéb szerepet is betölthetnének.