Múlt hónapban 5,1 százalékkal növekedtek az árak a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. Ezt leginkább tankolásnál és bevásárlásnál érezhetjük: az étolajért 22,8, a kenyérért pedig 15 százalékkal kell többet fizetni. Viszont, míg a benzin- és a gázolajár esetében rövid távú hatásról van szó, addig az élelmiszerek esetében egyhamar nem várható mérséklődés. A tartósan gyenge forint mellett ennek az az oka, hogy az egekbe szöktek a gabonafélék világpiaci árai: bár a vírus megjelenésekor kisebb csökkenés történt, az előző évhez képest összességében 25-50 százalékkal kerülnek többe a különböző termények.

Ki a felelős?

„A gabonafélék és az olajos magvak árára a kínai kereslet növekedése van a legnagyobb hatással. Szójából például a világpiacon gazdát cserélő mennyiség 60 százalékát a távol-keleti ország vásárolja fel a helyi sertésállomány takarmányozására” – tájékoztatott Tresó István, a K&H agrár üzletág vezetője. „Ám ennél sokkal összetettebb dologról van szó. Miközben a fuvarköltségek egyre magasabbak, a kínálatot a világszinten kedvezőtlen időjárás, valamint az orosz-ukrán konfliktus is egyre jobban megtépázza. Ráadásul Oroszország, a világ harmadik legnagyobb búzatermelője az elmúlt hónapban exportvámot vetett ki több gabonafélére is, ami további dráguláshoz vezethet” – magyarázta a szakértő.

Meddig tarthat az emelkedés?

„A következő hónapokban stabilan magasan maradhatnak a világpiaci terményárak, ezért az élelmiszerárakban sem várható mérséklődés” – vonta le a következtetést Tresó István. Sőt, hosszabb távon a klímaváltozás negatív hatásai és a népességnövekedés miatt fokozódó kereslet is tovább gyorsíthatja az áremelkedést.