hero
Store Insider
Becsült olvasási idő: 1 perc
Egy év haladékot kaptak a cégek az EUDR teljesítésére

Az Európai Bizottság döntése értelmében 2026 végére tolódik az EUDR rendelet alkalmazása. A halasztás lehetőséget ad a piaci szereplőknek, hogy felkészüljenek az új átláthatósági és nyomon követhetőségi követelmények teljesítésére.

Az Agrárminisztérium tájékoztatásának értelmében az Európai Bizottság egy évvel elhalasztotta az erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz kapcsolódó egyes áruk és termékek uniós piacon történő forgalmazásáról, valamint az Unióból történő kiviteléről szóló (EU) 2023/1115 rendelet (EUDR) alkalmazását.

Az erdőirtási rendelet már 2023. június 29-től hatályos, a célzott módosítást követően a piaci szereplőkre vonatkozó szabályai zömében 2025. december 30-tól léptek volna hatályba. Az új határidő: 2026. december 30.

Az EUDR célja, hogy megakadályozza az olyan termékek — például szója, marhahús, pálmaolaj, fa, kávé és kakaó — forgalmazását, amelyek előállítása erdőirtással vagy erdőpusztulással hozható összefüggésbe.

A rendelet az ellátási láncok átláthatóságát és nyomon követhetőségét is erősíti, jelentős adminisztratív felkészülést igényelve az érintett gazdasági szereplőktől.

A határidő módosítása többletidőt biztosít a vállalkozásoknak és tagállamoknak a megfeleléshez szükséges informatikai rendszerek, adatgyűjtési és ellenőrzési folyamatok kialakítására, fogalmazott közleményében a Nemzeti Agrárkamara (NAK).

Szeptemberben azzal az indokkal javasolták a halasztást, hogy a rendelet végrehajtását támogató központi informatikai rendszer (EUDR Information System) súlyos technikai problémákkal küzd. A rendszer elengedhetetlen a kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozatok benyújtásához és a termékek nyomon követéséhez, ami kritikus fontosságú a jogszabály hatékony alkalmazásához.

Erre reagálva a NAK felhívta rá a figyelmet, hogy az álláspontja nem változott: a bizonytalanság ellenére a legcélravezetőbb stratégia a proaktív felkészülés. A potenciális halasztást nem a felkészülés elhalasztásának, hanem a rendszerek megerősítésének lehetőségének kell tekinteni. A rendelet alapvető célkitűzései és a kellő gondosságra vonatkozó követelmények nem változnak. A magyar termelők számára különösen fontos, hogy kihasználják az ország alacsony kockázati besorolásából fakadó versenyelőnyt, amely a globális piacokon jelentős előnyökkel járhat.