A klímaváltozás maga után vonja, hogy az őshonos növények és állatfajták területe is változik. Például az erdészet területén kimutatható, hogy a mostani viszonyok között, ha nem következik be változás, 80 év múlva nem lesz alkalmas a környezeti klíma a bükkfa hazai termesztésére és a ribizli is inkább északabbra szorul. Így olyan növényi és olyan állatfajtákat kell telepíteni, illetve tenyészteni, amelyek a megváltozott körülményeket el tudják viselni – mutatott rá Zöldréti Attila, a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszeripari szakosztályának elnöke a Kossuth rádió Hajnal-táj című műsorában.

Ebben segít a modern technikák alkalmazása. Fekete Gábor, a Földmérési és Távérzékelési Intézet főigazgatója elmondta: szerencsés helyzetben vagyunk, mert Magyarországnak körülbelül 40 éves múltja van a különböző műholdas technológiák alkalmazásában.

Az ilyen felvételekből pontosan ki lehet mutatni, melyek azok a területek, amelyek az aszálynak, a belvíznek jobban ki vannak téve, így jelezni lehet a mezőgazdaság számára, hogy azokon kultúraváltásra van szükség, és olyan növényeket kell termeszteni, amelyek jobban bírják a szélsőséges időjárási viszontagságokat – magyarázta.

A műholdas technológia az egyre több gondot okozó kártevőket, kórokozókat is ki tudja mutatni, például a gyapjas pillét, a parlagfüvet vagy a kukoricabogarat. Segítségével a terjedésüket is meg lehet akadályozni – fűzte hozzá.
Zöldréti Attila hangsúlyozta azt is, a talajhasznosítás során oda kell figyelni, hogy ne használjuk ki a végtelenségig a földeket, gondoskodnunk kell a megújuló-képességükről is. Magyarország a génmódosított élelmiszerek ellen van, ami nem véletlen, hisz adottságai páratlanok Európában, amit azonban meg kell őrizni.