Erős ágazati összefogásban, de mindenekelőtt egy ágazati stratégia kidolgozásában látja az étkezésiburgonya-piac fejlődési lehetőségeit Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács (OBTT) elnöke, akivel a szektorban működő vállalkozások helyzetét jelentősen befolyásoló néhány tényezőről beszélgettünk. 

Hogyan jellemezné a hazai burgonyapiac jelenlegi helyzetét?  

A szektor helyzete az elmúlt évtizedekben számos tényező együttes hatására gyökeresen megváltozott. Az első nagy átalakulást az idézte elő, hogy Magyarországon az uniós csatlakozás után fokozatosan szinte teljesen megszűnt az ipari burgonyafeldolgozás. Azaz például chips és burgonyapehely nem készül hazánkban. Napjainkban az ilyen típusú igények kiszolgálása körülbelül 90 százalékban importból történik. A másik, változást generáló tényező a klímaváltozás, amely nemcsak nálunk, hanem néhány kivételtől eltekintve az EU összes burgonyatermelő országában is komoly kihívást generál. Az öntözés megoldása vagy épp az árvizek kezelése, a tárolás és a növényvédelem lettek ezen ok miatt a legnagyobb megoldandó feladatok, és nemcsak a burgonyatermesztésben vezető nagyhatalmak (Németország, Franciaország és Hollandia) számára. 

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az EU-ban már tiltólistára került több tucat olyan növényvédő szer, melyeknek egyelőre nem igazán vannak hathatós alternatívái. Az így elszaporodó kórokozók és kártevők elleni védelem is új kihívást jelent a termelők számára. Ezen körülmények együttes hatása komoly szerepet játszik a termőterületek nagyságának és az étkezési burgonya mennyiségének csökkenésében szerte Európában. Csak néhány számadat arra, hogy milyen változásokat idézett elő mindez a magyar piacon: a rendszerváltás környékén még 40 ezer hektáron folyt étkezésiburgonya-termesztés hazánkban, 2019-ben a termőterület nagysága már alig haladta meg a 11 ezer hektárt, és 2023-ra tovább zsugorodott 7 ezer hektárra. A KSH adatai szerint ez a megtermelt burgonya volumenére kivetítve azt jelenti, hogy öt évvel ezelőtt 289 835 tonnányi termés volt a betakarított mennyiség, míg tavaly 209 954 tonnára, azaz közel harmadával csökkent a magyar piacon megtermelt étkezési burgonya volumene. 

Eközben változtak-e a fogyasztói igények a burgonyával kapcsolatban?   

A magyar konyhában a burgonya mindig is fontos alapanyagnak számított és számít ma is.  Összességében még mindig ez a második legnagyobb mennyiségben fogyasztott köretalap, nem meglepően a kenyérfélék után. Az elmúlt években ugyanakkor robbanásszerűen bővült a zöldség-gyümölcs választék az üzletekben, a fogyasztók egyre több alternatív alapanyagból választhatnak az étkezéseikhez, így érezhetően differenciáltabbak a vevői igények a burgonyával szemben is. A piac felkészült erre. 

Egyre szélesebb fajtaválasztékkal, de leginkább a felhasználási típusra termelt fajták kínálatának bővítésével, változatos kiszerelésméretek bevezetésével, illetve a fogyasztói edukáció erősítésével reagál ezekre az elvárásokra, hogy megtartsa, javítsa a burgonya pozícióját. A burgonya bolti értékesítésének jelentős része viszont lédigként történik, ami lehetőséget ad a fogyasztók számára, hogy szemenként, a nekik leginkább tetszőket válogassák ki a termékek közül. 

A szövetség egyik fontos feladatának tartja azt is, hogy a fogyasztókban jobban tudatosítsuk, egy föld alatt termő mezőgazdasági termék iránti támasztott, túlzó esztétikai elvárások élelmiszer-pazarláshoz vezethetnek. Talán nem kell magyarázni, hogy mekkora gondot és veszteséget jelent ez a jelenség az ágazat számára. Külföldön számos, de ma már hazánkban is lehet jó példát látni arra, hogyan lehet a kereskedelemben alkalmat teremteni arra, hogy a csupán esztétikai hibás mezőgazdasági termékek is vevőre találjanak, és ne élelmiszer-hulladékként végezzék.  

Ha már az edukációról esik szó. Igyekszünk aktív, modern eszközökkel jobb láthatóságot biztosítani szövetségünknek és természetesen az általunk képviselt növénynek is. Augusztusban óriásplakátokkal népszerűsítettük a magyar burgonyát, májusban pedig csatlakoztunk az ENSZ és a FAO által meghirdetett első nemzetközi burgonyavilágnap eseményeihez. A nemzetközi „nagy testvér”, az Europatat rendszeresen szervez szakmai konferenciákat, természetesen ott is helyünk van. Tudatosan tervezünk, hosszú távra.

Ön szerint hogyan lehetne javítani az ágazat helyzetén?  

A piacon tapasztalható körülmények, változások rendszerszinten befolyásolják az ágazat működését, alkalmazkodásra és fejlesztésekre sarkallják a piaci szereplőket. Úgy is mondhatnám, jelenleg „zsonglőrködünk” a változó körülmények között. Az előrelépést többek között egy átfogó ágazati stratégia segíthetné. Annak érdekében, hogy a szektort érintő, helyzetét befolyásoló körülményeket jobb mederbe tereljük, hogy a hazai burgonyapiac minél önellátóbbá tudjon válni, a terméktanács már elkezdte a közös munkát az Agrárminisztériummal. Bízom benne, hogy hamarosan megszületnek a konkrét javaslatok.