„Amikor a slide-ot készítettem még más volt az euró-forint árfolyam” – érzékeltette a változások gyorsaságát Tischer Thomas, a környei Gelato Italiano ügyvezetője azon a beszélgetésen, amit a Magyar Édességgyártók Szövetsége szervezett a hazai jégkrémpiac és cukorpiac helyzetéről.

Elmondta, hogy a ma már a fogyasztóknál is megjelenő áremelkedés a gyártásban már 2021-ben elkezdődött. A tavalyi évet egyrészt az alapanyagok hiánya határozta meg: nem lehetett beszerezni például az inulint, pedig ez a növényi rost a jégkrémgyártás egyik alapanyaga. A vízmegkötő, kristályosodást gátló szentjánoskenyérmagliszt nélkül is elképzelhetetlen a krémes jégkrém, de ez az anyag is beszerezhetetlen volt az elmúlt évben Később ugyan lehetett vásárolni, de hatalmasat ugrott az ára.

A tavalyi évben hiány volt már a csomagolóanyagokból, különösen a kartonokból, majd év végére elkezdett felkúszni a gáz és az áram ára, ami kihatott a szállításra is.

Éves szerződések helyett ad hoc megrendelések

Ilyen előzmények után vágtak neki a 2022-es évnek, amikor is kitört az orosz-ukrán háború és az ukrajnai üveggyárak szinte mind leálltak. Az alapanyagok drágulása folytatódott, a szentjánoskenyérmaglisztet például 16 euró helyett 100-ért tudják beszerezni, de 200%-kal nőtt a vanilin ára is. A napraforgóolaj drágulása pedig kihat a kókuszzsír árára is – márpedig ez utóbbi anyag is gyakran előfordul a jégkrémekben.

A súlyos helyzetet fokozza, hogy a szállítók is hosszabb szállítási határidőkkel dolgoznak, és a korábbi 30-60 napos fizetési határidők helyett azonnali fizetést kérnek. 

„Az eddigi éves szerződéseket elfelejthetjük: ad hoc szerződéseink és szállításaink vannak” 

– jellemezte a kiszámíthatatlan helyzetet Tischer Thomas.
„Eddig éves keretárakkal dolgoztunk, a termékeket egy szezonra egy áron adtunk. Most viszont év közben is áremelésekre van szükség, és így is csak az emelkedő költségeket tudjuk valamennyire követni” – mondta az ügyvezető. Hozzátette, csökkenteniük kellett a gyártási volument is és csak azoknak gyártanak, akik a magasabb árakat elfogadják.

A csökkenő vevőkör is az ad hoc folyamatokat erősíti. „Napról napra megy a tervezés és a termelés. Az alap-és csomagolóanyagokat is csak akkor rendeljük meg, amikor már konkrét rendelés van egy termékre, ami az eddigi éves keretrendelésekhez igazodó termeléstervezést felváltotta. Így a szállítási határidők a partnereink felé is megnő, és megint csak olyan gyártást vállalunk, ahol ezt el is fogadják.

Menekülés az exportba

Az egyik örömteli esemény, hogy a pandémia miatt tavaly zárva tartó cukrászdák és éttermek már nyitva vannak, és a kiskereskedelmi üzletekkel szemben ők még nem annyira árérzékenyek. Az idei kihívások azonban rájuk is kihatnak majd.

„Brutális drágulás előtt állunk” 

– fogalmazott Tischer Thomas, hozzátéve, hogy ez tragikus lesz a belföldi piacot tekintve. Július 1-től a népegészségügyi termékadót kiterjesztették az összes jégkrémre (eddig csak a magas cukortartalmú jégkrémek estek bele a kategóriába), ami az alapanyag-drágulással és a forint-euró árfolyam változásaival együtt nagyobb árnövekedést vetít előre 2023-ra.
Tischer Tamás szerint mindenképpen kisebb lesz a szortiment, egyes drágább termékeket egyszerűen nem éri majd meg gyártani, és kisebb volumenre is számítanak. „Az egyetlen kibúvó az export, ahol euróban fizetnek és nincs neta” – összegezte az ügyvezető.

A borítókép illusztráció, forrás: Adobe Stock