Egykor vagonszám vitték a magyar almát, zöldségeket, és húsárút a Szovjetunióba. A kommunista hatalomtól való eltávolodással, illetve annak felbomlásával azonban Magyarország kereskedelmi kapcsolatai is lanyhultak a térséggel. A hajdani üzletek újrakötésének esélyei kapcsán Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár elmondta, az a világ megszűnt, amikor a keleti szomszéd a silányabb termékeknek is biztos felvevője volt. A volt szovjet piac azonban hatalmas, ezért hiba volna elfelejteni az ottani lehetőségeket, amelyek a magyar agrárium számára adottak – tette hozzá.
Nagyon erős év volt
A Vidékfejlesztési Minisztérium tisztségviselője emlékeztetett rá, hogy 2011-ben a 
mezőgazdaság teljesítménye a nemzetgazdaság külkereskedelmi aktívumában nagyon jelentős volt, megközelítette a 40 százalékot. Ezzel az uniós csatlakozás óta a legnagyobb export árbevételt érte el az ágazat, 6,9 milliárd eurót, amiből 2,7 milliárd volt az aktívum.
Czerván György azt is elmondta, a keleti piacok visszaszerzésért, illetve újabb szegmensek meghódításáért a kormányzat nagyon határozott agrárdiplomáciai offenzívába kezdett. Ennek része volt, amikor a közelmúltban Fazekas Sándor tárcavezető Moszkvában egy nagy élelmiszeripari kiállításon tárgyalásokat folytatott nagy áruházláncokkal.
A megállapodások következtében meg tudott indulni a kiváló minőségű magyar alma exportja, illetve több millió euró értékben tud az ország friss gyümölcsöt és zöldséget exportálni a keleti államba. 2011-ben ezen a téren 21 százalékos volt az emelkedés, de vannak még kiaknázatlan lehetőségek a magyar zöldség-gyümölcs termelők előtt. Emellett több mint száz magyar húsüzem és több tejfeldolgozó vállalat is lehetőséget kapott az orosz piacon való megjelenésre – tette hozzá Czerván György.
Üzletet nem csak barátokkal köt az ember
Az államtitkár azzal kapcsolatban, hogy a politikai nézetkülönbségek mennyire befolyásolják a volt szovjet piacra irányuló kivitelt, azt mondta, üzletet nem csak barátokkal köt az ember, az a lényeg, hogy mindkét fél megtalálja a számítását. Ez azért különösen fontos, mert Magyarország jelenleg az agrárium tekintetében is exportja és importja 80-90 százalékát az unióval bonyolítja, ami „egy lábon állást jelent”, ráadásul az EU-ban jelenleg válság, míg keleten növekedés van. Ehhez járul az is, hogy több ottani országban a magyarokat testvérnemzetnek tekintik, amiből tőkét lehet kovácsolni. Igaz ez a hatalmas méretű, olaj- és
földgázkincse miatt fizetőképes Kazahsztánra is, amely a búzán kívül minden élelmiszer alapanyagból importra szorul – tette hozá Czerván György.
A kivitelt a messzi országok esetében a nagy távolság miatt nem célszerű tömegtermékekre alapozni, sokkal inkább a tudástranszferben, kutatóintézetek együttműködésében, állattenyésztési technológiák exportjában, műszaki, gépesítési segítségben érdemes gondolkodni. Ezen a téren nagyon komoly lehetőségei vannak Magyarországnak – mondta az államtitkár.
Szarvasmarha embrió, mangalica, lótenyésztés
A kormányzat célja tehát, hogy mindenképpen nyisson a volt szovjet és arab piacok, valamint Kína irányába is, ahol szintén nagyon komoly az érdeklődés a magyar mezőgazdasági technológiák iránt.
A magyar-kínai mezőgazdasági munkacsoport héten tartott ülésén megállapították, hogy „nagyon szépen halad” a kutatóintézetek közti együttműködés, és az agrárkereskedelem is bővül, ha egyelőre nem is a kívánt mértékben. A lehetőségek azonban adottak, a kínaiakat érdekli a szarvasmarha embrió export, a mangalica vagy a magyar lótenyésztés – sorolta a potenciális kitörési pontokat a Vasárnapi újságban Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár.
