Az energiaügyi miniszter előzetes díjtanácsi konzultáció és pénzügyi kalkulációk ismertetése nélkül – a hulladéktörvény rendelkezéseitől a rendkívüli helyzetre hivatkozással eltérve – évközi EPR-díjtételemelésről rendelkezett – közölte szerkesztőségünkkel a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ).
A nemzetközi szinten már ma is a legdrágábbak közé tartozó hazai EPR-díjak további emelése csak a hulladékgazdálkodási koncessziós szerződés által monopolhelyzetbe hozott, profitorientált koncesszornak kedvez. A hulladékgazdálkodási rendszer ezen részének működését és különösen az EPR-díjak meghatározásának módját jelenleg is titok övezi, a valós költségek, a rendszer hatékonysága és az elért gyűjtési, hasznosítási százalékok még mindig nem ismertek. Hozzátették: a rendkívül magas EPR-díjak eddig is inflációgerjesztő hatásúak voltak.
2025. október 1-től a csomagolási szakterületet érintő kiterjesztett gyártói felelősségi díjtételek az alábbi táblázat szerint alakulnak:
Drágul a hulladékgazdálkodás
A CSAOSZ és további – a nemzetgazdaság gerincét képező gazdasági vállalkozásokat képviselő – szakmai szervezetek 2023 júniusa óta kérik az EPR-díjak számítása alapját jelentő adatok díjtanácsi bemutatását – mindhiába.
A CSAOSZ továbbra is hangsúlyozza, hogy a koncessziós rendszeren alapuló kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer nem felel meg az európai, hulladék-keretirányelvi szabályozásban rögzített minimálkövetelményeknek, köztük az indokolt költségeken alapuló díjképzésnek, az átláthatóság elvének, a rendszer működtetésébe a kötelezettek bevonási kötelezettségének és a keresztfinanszírozás tilalmának.
A nemzetközi gyakorlatok és szakértői számítások szerint a MOHU Zrt.-hez befolyó hatalmas összegből már a jelenlegi díjtételekkel is bőségesen fedezni lehetne a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos feladatokat, ezért a szakmai szervezetek az emelés helyett pont a díj csökkentését, a rendszer hatékonyságának optimalizálását tartják indokoltnak.
A koncesszor már ez év második féléve elején megkezdte a hulladékos szolgáltatók szerződéseinek felülvizsgálatát és a díjazásuk drasztikus csökkentését. Ugyanez a folyamat zajlott le a vissza- váltási rendszer kereskedői szolgáltatási díjainak egyoldalú mérséklésével is. Ezek a csökkentések bőségesen fedezhetik a koncesszor 2024. évi mérlegének kiegészítő mellékletében az EPR- és a DRS-rendszerre megadott veszteségét.
A szakmai szervezetek átláthatóságot és díjcsökkentést sürgetnek
A díjtételek emelése annak ellenére következett be, hogy a koncesszor nem ad tájékoztatást a hulladékgazdálkodási teljesítményéről, arról, hogy a „gyártók mit kapnak a pénzükért” – merthogy a kötelezettek azért fizetnek, hogy az EU-s hasznosítási kötelezettségeknek megfelelő teljesítmény- szolgáltatást kapjanak ellentételezésként.
A CSAOSZ közérdekű adatigénylése alapján, az OKIR rendszerből bekért adatokból szakértői becsléssel kalkulálva, a mostani díjtételemelés a teljes kötelezetti kör számára éves szinten mintegy 23 milliárd forint többletbevételt eredményezhet a koncesszornak. A jellemzően érintett élelmiszeripar terhei üvegcsomagolásban 3 Mrd Ft-tal, társított csomagolásban pedig közel 0,7 Mrd Ft-tal növekednek, de a borászok egyedülálló kedvezményezettsége nem csökken.
További díjmódosítások is jöhetnek
Érdemes, különös tekintettel az inflációs hatások miatt kitekinteni és más, nemcsak a csomagolóipart érintő, várható többletköltség-hatásokat is áttekinteni:
- reklámhordozó papírok +3,9 Mrd Ft (3.3 Mrd Ft-ról 7,2 Mrd Ft-ra), 218%,
- sütőolaj és -zsír: +2,6 Mrd Ft (3.6 Mrd Ft-ról 6,2 Mrd Ft-ra), 172%,
- fabútor: +3,3 Mrd Ft (1,6 Mrd Ft-ról 4,9 Mrd Ft-ra), 306%.
Mint fogalmaztak, az energiaügyi miniszter az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel felhatalmazást kapott arra, hogy a hulladéktörvény szerinti évi egyszeri, novemberi díjtétel-felülvizsgálattól eltérhessen, így a 2025. október 1-jétől hatályos díjtételek novemberben akár még módosulhatnak is. “Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a régiós benchmarkkal összehasonlításban a hazai csomagolási EPR-díjak túlnyomó többségükben kiugróan magasak és olyan anyagáramok is kötelezettek, amelyek Európa ezen szabályozásának hatálya alá nem is tartoznak.”
