A magyar gazdaságban ma is jelentős részt tesz ki a több műszakos munkarendben történő foglalkoztatás, még ha az alkalmazottak többsége egyre inkább egyműszakos, nappali munkarend szerint dolgozik is. A KSH munkaerő-felmérésében végzett ad hoc kutatás szerint nemzetgazdasági átlagban majdnem 20%-os volt a két vagy három műszakban dolgozók aránya 2004-ben, ami a négy évvel korábbihoz képest 2 százalékponttal volt kevesebb. A több műszak alkalmazása a globálisan szolgáltató cégek gyarapodásával újra bővülhetett, de erre vonatkozóan sajnos nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok. Azt viszont tudhatjuk, hogy a gazdaság némely ágazatában a több műszakos munkarend alkalmazása különösen elterjedt, ilyenek a feldolgozóipar, kereskedelem, vendéglátás, egészségügy és az egyéb szolgáltatók.
Az új Munka Törvénykönyve azonban nem számol többé a több műszak fogalmával. Indoklás szerint: "a Javaslat egyértelműen nem a munkavállaló számára meghatározott munkarendhez, hanem a munkáltató tevékenységéhez köti a szokásostól eltérő munkaidő-beosztás lehetőségét. A korábbi megszakítás nélküli, illetve az idényjellegű tevékenység fogalmát lényegesen nem változtatja meg. Ettől eltérően a több műszakos tevékenység kapcsán a Javaslat a "műszak" fogalmat nem a korábbi szabályozás szerinti "időtartam", hanem "munkavállalói csoport" tartalommal használja, tehát nem munkaidő-beosztási, hanem munkaszervezési módszernek tekinti. E tekintetben tehát annak van jelentősége, hogy a munkáltató az adott munkanapra eső tevékenységét több munkavállalói csoport számára előírt munkaidővel fedi le és érdektelen az, hogy ezek a munkavállalói csoportok váltják-e egymást."
Ezzel együtt a több műszakban végzett munkáért járó bérpótlékok is csökkennek. A jelenleg még hatályos szabályozás szerint több műszakos műszakrendben 14-től 22 óráig végzett munka esetén 15% délutáni, 22 órától reggel 6-ig 30% éjszakai pótlék jár, megszakítás nélküli munkarendben pedig 20% és 40%. A július 22-én megjelent tervezet egyáltalán nem említi meg a délutáni pótlékot, az éjszakai pótlék pedig egységesen 15%-ra csökkenne. A tárca érdekképviseletekkel folytatott tárgyalásai után bejelentett módosítások eddig nem változtattak ezen, tehát egyelőre számolhatunk azzal, hogy jövőre ekképpen változik meg a jogszabály. A munkáltatók pozitívan persze eltérhetnek a törvényben rögzítettől, továbbá havi bérpótlék átalányt is megállapíthatnak az akkurátus óraszámolgatás helyett.
A bérpótlékok nemzetgazdasági szinten is jelentős részt tesznek hozzá a bruttó keresetekhez. Ez az átlag a 2008-as adatok szerint 6,7%, de a több műszakos rendet nagyobb mértékben használóknál ez az arány 10% fölöttit is eléri. Ebbe persze beletartozik nemcsak a két műszakpótlék, de a túlóra, készenléti, ügyeleti díj, és a vasárnapi pótlék is. Ha egy gyors számítást végzünk arra, hogy miként változik egy olyan több műszakos bére, aki egy hónapban egy hetet nappal, egy hetet délután, egy hetet éjszaka dolgozik, akkor a változások jövőre 7-8 százalékos bércsökkenést hozhatnak egy ilyen esetben, minden egyéb változatlansága mellett. Ez azt is mutatja, hogy ekkora bérátrendezésre lehet szükség az alapbér javára, ha a munkáltató kompenzálni akarja a kiesést.
Felmerülhet a kérdés, hogy érdeke lehet-e a munkáltatónak a műszakpótlékok csökkentése, és hogy a több műszak kikopjon a köztudatból. Az nyilvánvaló, hogy a munkavállalók nem örülnek a változásnak, mivel a bérpótlékok jelentős kiegészítést jelentenek különösen az alacsony bérkategóriákban. Elsőre ellentmondásnak tűnő módon a bércsökkenés mégis elmaradhat. Egyrészt azért, mivel a munkáltató megállapíthat bérpótlék-átalányt, amivel kompenzálhatja a kiesést, így teheti vonzóvá a több műszak felvállalását, másrészt a parlament által elfogadott, alacsony keresetűekre vonatkozó törvény értelmében a nettó keresetek szinten tartása érdekében erre egyébként is szükség lehet.
