A sikeres tavalyi rajtot követően az élelmiszeripari szereplők előtt is bemutatkozott az Export Kooperáció. A társulás azzal a céllal jött létre, hogy a versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal rendelkező cégek felismerjék a bennük rejlő potenciált, és merjék megragadni a külpiacok kínálta lehetőségeket. Az FMCG Export Workshopot Budapesten, az Élelmiszer szaklappal együttműködve a belváros egyik legelegánsabb butik hoteljében rendezték meg.
„El kell dönteni, mitől más, szebb, finomabb, jobb a termékem, mint másoké” – ezzel a gondolattal nyitotta meg a workshopot Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO Consulting partnere s kiemelte, hogy annak, aki exportra készül, rugalmasnak kell lennie, hiszen sok esetben speciális termékfejlesztésre is gondolni kell. Ennek legfőbb oka az, hogy minden népnek más az ízlésvilága, ami itthon kelendő és sikeres termék, azzal nem biztos, hogy külföldön is célba érünk. A magyar pálinkát például szívesebben fogyasztják az északiak, mint akár például a „sógorok”. Arra a kérdésre, hogy mely piacokon, milyen trendek figyelhetők meg, milyen termékek iránt van kereslet, a szakember egyértelműen kiemelte a bio és organikus élelmiszereket, amelyek már nemcsak a nyugat-európai piacon számítanak hiánycikknek.
Ismerjük meg a célközönséget!
A marketinggel és kommunikációval kapcsolatban is számos hasznos szempontot hallgathatott meg a közönség. Így például a célország médiafogyasztási szokásairól is célszerű tájékozódni, mert bár Magyarországon a televízió nézés napi átlag 4 óra felett van, addig más országokban sokkal kevesebbet tölthetnek a fogyasztók a tévé előtt. R. Nagy András, a Próbakő Kommunikáció képviselője kiemelte, hogy a marketingkommunikáció minden elemét és lépését – akár a márkanév-választást, a csomagolást vagy a kommunikációs üzeneteket – is átgondolni, hiszen az itthon jól hangzó brand külföldön negatív asszociációkat kelthet, a nálunk kedvelt márkanagykövetek máshol teljesen ismeretlenek lehetnek, de még a színekkel is óvatosan kell bánni, hiszen bizonyos színekhez egyes országokban más és más asszociációk társulnak.”
A szabványok útvesztőiben kalauzolta el a hallgatóságot Szabó Tamás, a TÜV Rheinland InterCert key account managere, aki felvázolta, hogy élelmiszer export esetén mely országok melyik szabvány meglétét írják elő. A célpiacokon alkalmazandó nemzeti élelmiszerbiztonsági, és jelölési szabályok, vámrendelkezések előzetes megismerését, felderítését, valamint a nemzetközi egyezmények figyelembe vételét emelte ki Ladi Tímea, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda közösségi jogásza. Az ügyvédnő kitért arra is, hogy a magyar exportőr sok költséget megspórolhat, ha külpiaci jelenlét jogi formáját mindig az adott helyzetre, lehetőségre, potenciálra szabva alakítja ki.
Az élelmiszeripar jó üzletág
Klemens Wersonig, a TARGET Nemzetközi Személyzeti Tanácsadó ügyvezetője elsősorban azt a fontos kérdést járta körül, hogy milyen exportmenedzsert válasszon a külpiacra igyekvő cég. „Ha már ismerik valamelyest a célpiacon a terméket, vagy van hasonló termék, akkor a magyar exportmenedzser megfelelő lehet, ám ha a termék nem ismert, érdemes az adott országból származó szakemberrel együttműködni!” – hangsúlyozta. S végül, de nem utolsó sorban a Raiffeisen Bank kisvállalati üzletágvezető-helyettese, Ipacs Viktor bemutatott néhány bankválasztási szempontot. Az exportpiacra termelő élelmiszeripari vállalkozásoknak - a piacra jutás megkönnyítése érdekében - érdemes igénybe venni a kiválasztott bank nemzetközi ügyfelekre és kereskedelemfinanszírozásra specializált minőségi tanácsadását, emellett célszerű olyan bankot választani, amely itthon és a célországban is jelen van, hiszen ugyanazon bankcsoport tagjai például egymás garanciáit sokkal könnyebben elfogadják.
Az előadások után az érdeklődők személyesen is feltehették kérdéseiket az Export Kooperáció jelenlevő képviselőinek. Ha lemaradt a rendezvényről, a szakemberek szívesen állnak rendelkezésére, bővebb információt a www.exportkooperacio.hu weboldalon talál.
