Most mégis a zöldség-gyümölcs szektor aszálykárait kell számba vennünk, mivel ez kemény áremelkedéseket vetít előre. Ráadásul a szektor – igazi állatorvosi lóként – korunk minden problémáját elszenvedi, s ezek a hatások egymást is erősítik. S hogy mi lesz ebből rövid és középtávon? Annak járok utána e cikkben.

Valószínű, hogy mire ezt olvassa, a forgalmi adó már kedvezményes kategóriába kerül a friss zöldségek és gyümölcsök esetében. Ez több évtizedes küzdelem után segíti az alacsonyabb árakat, a szektor tisztulását. Az, hogy e két hatás milyen távon működik majd, az értéklánc szereplőin és a hatóságokon múlik. Sajnos a fogyasztót nehéz meggyőzni, hogy – a legfrissebb hírekre utalva – ne a parkolóban vegyen a bizonyosan kétes eredetű és csalárd termékekből. Tehát ebből a szempontból is különleges a helyzet.

Drágító tényezők

Mindenkinek fel kellett tűnjön az, hogy a tavaszi fagyok immár menetrendszerűek, az aszály egyre hevesebb, az UV-sugárzás gyilkos hatása pedig semmit sem kímél. Ebben az évben már eddig is kaptunk jó nagy adagokat mindegyikből. A hatásuk terméskiesés és – előrejelzésem szerint – úgy egyharmados átlagos áremelkedés lesz, s ez az értékláncon minden irányban végigfut. A feldolgozóipar például nehéz helyzetbe kerül, hiszen a berendelt csomagolóanyagok, a szállítási szerződések már pörgetik a költségeiket, miközben a tervezett alapanyag-mennyiségek beszerzése egyre nehezebb és drágább lesz. De ne feledkezzünk el a hormuzi válság költségnövelő hatásairól sem az energia- vagy éppen a műtrágyapiacon. Ez utóbbiból hiány nem, de elhúzódó áremelő hatás már előre jelezhető. Ha a termelők ezt a felhasználás visszafogásával reagálják le, akkor még inkább csökkenő termés lesz a következménye.

Az áremelkedések mindig összetett hatásmechanizmusok mentén alakulnak ki. Milyen a belső, a külföldi kínálat, hogyan alakulnak a forint keresztárfolyamai, éppenséggel mennyi az áfa, hogyan állunk a fizetőképeséggel, és a szezon mely szakaszát tapossuk?

A zöldség- és gyümölcstermelők túlnyomó többségét a támogatási rendszer tartja lélegeztetőgépen.

Komplex talajmegújításra van szükség

Azért, hogy a helyzet súlyosságát érzékelni tudjuk: ahhoz, hogy a növények ellenálló képessége megfelelő legyen, egészséges talajra van elsősorban szükségük, továbbá vízre, fényre és így tovább. Talajaink állapota sok kérdést vet fel. Mára – elsősorban a szántóföldeknél – a termőképesség romlása olyan mértékű, ami már középtávon kérdésessé teszi a termelés lehetőségét, de a hozam visszaesését mindenképpen. Többek között, azért látjuk ezeket a súlyos aszály- és fagykárokat, mert a növények immunrendszere sérült. Ezért félrevezető az öntözést mint megoldást emlegetni. Komplex, talajmegújító, tájrendezésre alapuló vízgazdálkodásra, szemléletre van szükség. Érzékelhető, hogy ez csak a legmagasabb szintű együttműködések mentén képzelhető el. A szervezettség, együttműködési készség az, ami a túlélést meghatározza. Nem véletlen, hogy az új kormány élő környezetért felelős minisztere máris a vízhiány megoldásán dolgozik. A helyzet megoldása nem képzelhető el átfogó, a gazdálkodás minden oldalát érintő stratégia és beavatkozási taktikák nélkül. Gondoljunk például a kárenyhítési rendszerre vagy éppen a beruházási támogatásokra. Előbbi elérte korlátait, utóbbi szakmai, életképességi vizsgálatokért kiállt.

Kereskedelmi hatások

A fogyasztó szempontjából az sem biztató jel, hogy mind a talajállapot, mind a hidegbetörések és aszályok kérdése általános, nem hazai jelenség. Az import fokozódása – amit az erős forint egyébként támogat – azonban komolyan felmerül. Azzal tisztában kell lenni, hogy mind a zöldségek, mind a gyümölcsök külkereskedelmi egyenlege negatív. Az AKI kiadványa szerint előbbiek közül a gyökérzöldségek, illetve a szárított zöldségek, valamint az egyéb friss zöldségfélék kategóriába sorolt termékek rendelkeztek pozitív egyenleggel 2025-ben, amelyek összesen a kivitel értékének háromnegyedét tették ki. A friss zöldségfélék többségéből – burgonya, paradicsom, hagymafélék, káposztafélék, salátafélék, uborka – mind a mennyiséget, mind az értéket tekintve nettó importőr volt Magyarország 2025-ben is.

A gyümölcsök exportárbevételének 18, illetve 20 százalékát a kajszibarack, cseresznye, őszibarack, szilva, kökény termékcsoport és a fagyasztott gyümölcs adta. A behozatal értékének 18 százalékát a banán, 16 százalékát a citrusfélék tették ki.

A jövő gyümölcstermelésének a korszerű, szuperintenzív gyümölcsültetvények lesznek az alapjai.

Megítélésem szerint általános áremelkedések várhatók, de ha ki akarunk emelni valamit a kosárból, akkor érdemes az alma piacára tekinteni. Április 7. és 12. között a fagyok éppen fő termőhelyein, az ország északi, észak-keleti részén okozták a legnagyobb károkat, míg az április 27-i és május elejiek a Duna-Tisza közén. A FruitVeB most is a fagykárok felmérését végzi. E munkájuk sajnos parttalan, mivel azóta az aszály vette át a főszerepet. A légköri aszály a széllel megtámogatva fokozza a száraz talaj hatását, ami még az öntözött kertekben is terméskiesését okoz. A legnagyobb beszállítónak számító lengyeleknél is hasonló a helyzet, így a drágulás nem kétséges. Sokat elmond almatermelésünkről, hogy háromnegyede a feldolgozóiparba kerül, nem friss fogyasztásra, miközben háromszor annyit importálunk frissen, mint amennyit kiviszünk.

A teljes cikk a Store Insider 2026. májusi digitális számában is olvasható.

Borítófotó: Adobe Stock