Becsült olvasási idő: 2 perc
Ezek a CbC-jelentés legfontosabb pontjai

Crowe FST: 20 millió forinttal is büntetheti az adóhatóság a kapcsolt vállalkozásokat! Akkor is kell a bejelentés, ha semmilyen változás nem történt a vállalatcsoport életében.

A 2017-es üzleti évet érintően nyilatkozni kell a CbC (Country-by-Country) jelentésben érintett hazai vállalkozásoknak december 31-ig, ha el akarják kerülni az adóhatóság által kiróható súlyos bírságot, derül ki a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST legfrissebb közleményéből.

A tavaly bevezetett országonkénti jelentés az új típusú háromszintű transzferár nyilvántartás egyik eleme, amely a multinacionális vállalatcsoportok működésének megismerését és a különböző adókockázatok feltérképezését segíti az adóhatóságok számára. Az új nyilvántartási rész legfőbb célja, hogy azon országok adóhatóságai, ahol a vállalatcsoport egyes cégei adóalanyok, nagyobb rálátással bírjanak a multinacionális vállalatcsoport egészére.

Az adatszolgáltatási kötelezettség csak azt a vállalatcsoportot érinti, amelynek az adatszolgáltatás évét megelőző pénzügyi év összevont (konszolidált) beszámolójában a bevétel elérte a 750 millió eurós (244 milliárd forint) összeget.

„A törvény értelmében a multinacionális nagyvállalatoknál a végső anyavállalat kötelezett elsődlegesen a jelentés benyújtására, vagyis amennyiben egy magyar vállalkozás a hazánkban is működő vállalatcsoporton belül a magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalat szerepét tölti be, akkor a NAV-nak szükséges benyújtani a jelentést, ami a 17CBC nyomtatvány kitöltésével tehető meg”
 – mondta el Kunsági Anna, a Crowe FST transzferár tanácsadási területének menedzsere.

Hozzátette: azt is érdemes ugyanakkor figyelembe venni, hogy amennyiben a magyar csoporttag a kijelölt anyavállalat szerepét tölti be vagy önállóan jelentésre kötelezett csoporttagnak minősül, szintén jelentési kötelezettsége keletkezik. Az adatszolgáltatási kötelezettségen kívül egy külön nyomtatványon (18T201) a legelső alkalommal azt is szükséges bejelenteni, hogy a magyar csoporttag milyen minőségben teljesíti az adatszolgáltatást.


Bejelentési, illetve változásbejelentési kötelezettség abban az esetben is keletkezik, ha a magyar vállalat nem kötelezett az adatszolgáltatás benyújtására: ilyenkor a bejelentés tartalmazza a riport leadásával megbízott csoporttag nevét, valamint az érintett csoporttag adóügyi illetőségét. A bejelentéseket a 18T201 Bejelentő és változásbejelentő B06 lapján lehet megtenni. 

„Az ilyen esetekben különösen fontos, hogy amennyiben változnának a bejelentett adatok, azt 30 napon belül kell jelezni az adóhatóságnak, mivel a jelentés csúszása, vagy annak hibás kitöltése esetén a NAV akár 20 millió forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhat” – figyelmeztetett a Crowe FST menedzsere.

Kunsági Anna hozzátette: a Pénzügyminisztérium legfrissebb állásfoglalása értelmében akkor is szükséges az újabb bejelentés, ha a vállalatcsoportban nem történt minőségi változás 2017-ben.

A rövid határidőre tekintettel érdemes tehát az érintett vállalkozásoknak a továbbiakban is figyelemmel kísérnie az adatszolgáltatási kötelezettséggel, a kötelezettség minőségével (anyavállalatként, helyettes anyavállalatként vagy önállóan jelentésre kötelezettként), az adatszolgáltatás pénzügyi évével, illetve az adatszolgáltató személyével (melyik vállalat nyújtja be a CbC jelentést) kapcsolatban felmerülő kérdéseket.

Kunsági Anna szerint érdemes olyan szakemberek tanácsát igénybe venni, akik megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a transzferár dokumentáció helyes kezelésével kapcsolatban.