Protein Action Plan

Az Európai Bizottság közzétette az uniós Fehérje Cselekvési Tervet (Protein Action Plan), amelynek célja, hogy mérsékelje az Európai Unió magas fehérjetartalmú takarmány-alapanyagoktól való importfüggőségét, és ellenállóbbá tegye az európai élelmiszer-rendszert. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elemzése szerint a stratégia egyszerre szolgálja az ellátásbiztonságot, a versenyképesség növelését és a fenntarthatóbb mezőgazdasági termelést.

Az Európai Unió évente mintegy 67 millió tonna növényi fehérjét állít elő, miközben a teljes felhasználás eléri a 80 millió tonnát. A legnagyobb hiány a magas fehérjetartalmú növényi alapanyagok – elsősorban a szója és az olajos magvak – esetében jelentkezik. A takarmányozásban felhasznált fehérjeforrásoknak jelenleg mindössze negyede származik uniós termelésből, ezért az EU célja, hogy 2035-re az olajos magvakból és fehérjenövényekből előállított, takarmányozásra felhasznált fehérje arányát 35 százalékra emelje.

A stratégia négy fő területre épül: a fehérjenövény-termesztés ösztönzésére, a feldolgozási és logisztikai infrastruktúra fejlesztésére, a kutatás és innováció támogatására, valamint a takarmányozási rendszerek korszerűsítésére. A Bizottság szerint csak a teljes értéklánc – a termeléstől a feldolgozáson át a felhasználásig – összehangolt fejlesztésével csökkenthető érdemben az importkitettség.

A NAK szerint a kezdeményezés a magyar agrárium számára is kedvező lehet. Magyarország több térségében megfelelő adottságok állnak rendelkezésre a szója, a borsó vagy a lóbab termesztéséhez, ugyanakkor a sikerhez elengedhetetlen a korszerű fajták alkalmazása, a vízmegőrző termesztéstechnológia, valamint a feldolgozóipari kapacitások fejlesztése.

A kamara arra is felhívja a figyelmet, hogy a fehérjenövények iránti keresletet jelenleg elsősorban az állattenyésztés hajtja, ugyanakkor az élelmiszeriparban is egyre nagyobb szerepet kapnak a növényi fehérjék. Ezek egyre több növényi alapú termékben, pékáruban, tésztafélében és magas fehérjetartalmú élelmiszerben jelennek meg.

A NAK értékelése szerint az uniós fehérje cselekvési terv kedvező irányt jelöl ki, ugyanakkor a stratégia sikerét végső soron az határozza meg, hogy a célkitűzéseket milyen konkrét támogatások, beruházások és a termelők számára is gazdaságosan megvalósítható intézkedések követik. Az importfüggőség csökkentése hosszú távon nemcsak az agrárium, hanem az élelmiszeripar versenyképességét és az ellátásbiztonságot is erősítheti.

Forrás: European Commission 
NAK / Turóczi Fanni

Fotó: Adobe Stock