"A fogyasztók vásárlási hajlandósági indexe erősen elindult lefelé 2012 márciusában, amely nem sejtet jó dolgokat" - nyitotta a sajtótájékoztatót Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója, majd magyarázatképpen hozzátette, hogy a fogyasztók még mindig nem tervezik tartós fogyasztási cikkek vásárlását, azt lehetőség szerint kitolják.

Nincs trendforduló

A piackutató cég szerint - a nemrég megjelent bizakodó kiskereskedelmi kilátásokkal szemben - 2012-ben nem számít változásra: "Nincs trendforduló a fogyasztói piacon. Fogyasztást serkentő intézkedések jöhetnek, de  a kisker és a privát háztartások fogyasztása nem fog magához térni. A nagyjából 2800 milliárdos forgalmú FMCG-piacon ezért 1 százalékpontos csökkenést várunk erre az évre" - tette hozzá Kozák Ákos.

A makrogazdasági környezetből fakadó nehézségek hatására a fogyasztói bizalom 2011-ben a válság kezdetekor jellemző szintre süllyedt. Mindezek hatására a fogyasztók vásárlási szokásai átalakulóban vannak és a GfK Hungária Kereskedelmi Analízisek tanulmánya alapján két fő trend körvonalazódott: az egyes láncok vásárlói bázisának csökkenése, és az átlagos kosárméret inflációt meghaladó mértékű növekedése az egyes láncokban.

Átalakulnak a vásárlói szokások

1. Egyrészt kevesebb üzletet keresnek fel a fogyasztók, emiatt pedig csökken szinte valamennyi lánc vásárlói bázisa – jellemzi a helyzetet Vella Rita, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

2. „A megvásárolt termékstruktúra is megváltozott: míg a háztartások korábban a megvásárolt termékek mennyiségének csökkentésével reagáltak, 2011-ben már egyértelműen jelentkezett a fogyasztás elmozdulása az olcsóbb termékek irányába. Egyre kevesebb család vásárol élvezeti cikkeket, valamint népszerű az árkedvezményes vásárlás, hiszen minden 100 forintból 26 forintot akciós termékekre költünk” – teszi hozzá a szakember.

3. Egyre nagyobb szerepet játszanak a pénzmegtakarító eszközök, úgy mint kupon, óvatos vásárlás, leértékelések kivárása, bizonyos termékekről-szolgáltatásokról való lemondás, használt termékek megvétele.

4. Élvezeti cikkek fogyasztásának visszafogása: pezsgő, kakaó, kávé, tejdesszertek stb.

5. Diszkontok térnyerése: egyedül ebben a csatornában nőtt a vásárlási gyakoriság és a kosárméret. Ugyan az itt vásárló háztartások száma nem emelkedett jelentősen (egyes láncok szintjén akár csökkenést is mutatott), ám az egy vásárló háztartásra eső költési intenzitás jelentősen növekedett, ami annak is a jele, hogy a családok egyre több termékkategóriában tekintik a diszkontok kínálatát reális alternatívának.

Felzárkóztak a B- márkák

A diszkontok piaci részesedésének növekedése  nem vonta maga után a kereskedelmi márkák részarányának emelkedését: továbbra is a piac 27 százalékát adják a láncok sajátmárkás termékei. Egyrészt a gyártói márkák iránti bizalom erősödésére is utalnak jelek, másrészt az eddig szinte kizárólag sajátmárkákkal operáló kemény diszkontokban is egyre több kategóriában a polcokra kerülnek a piacvezető márkatermékek is. 

A B-márkák is új erőre kaptak, mivel a PL-ek ma már inkább közép-árkategóriásnak mondhatók a B-márkák olcsóságával szemben.

Plázastop és Erzsébet

Arra a kérdésre, hogy a plázastop és az Erzsébet-utalvány korlátozott beválthatósága átrendezi-e a csatornák részesedését Kozák Ákos úgy válaszolt, hogy a 2014-ig hatályban levő plázastop is hatással lehet a növekedésre, míg az utalványok beváltása az "árukapcsolás" miatt akár jelentős változást is hozhat.

(További kiskereskedelmi trendekről olvashat az Élelmiszer 2012/3. számában!)