Fontos változásként és komoly sikerként könyvelte el Győrffy Balázs, hogy a Kamara aktív közreműködése mellett a Vidékfejlesztési programban 200 milliárd forintot különített el a kormányzat az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó mikro- és kisvállalkozások számára, továbbá, hogy a gazdaságfejlesztési keretből (Ginop) – az eredetileg tervezett összeg több mint dupláját – 100 milliárd forintot biztosítottak a közepes élelmiszeripari vállalkozások beruházásaira. Ez az összeg nagyságrendileg megegyezik azzal az ágazati igénnyel, amit az EU tervezési időszak előtt az ágazat szereplői konszenzussal meghatároztak. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy ez a támogatás sem fogja a magyar élelmiszeripart a világ élvonalába repíteni – hangsúlyozta az elnök. – Ehhez még nagyon sok további beruházásra van szükség. A Kamara lehetőségei abban merültek ki, hogy megpróbáltak tagjaik számára olyan jogi környezetet teremteni, ami kedvezőbb feltételeket teremtett számukra a pályázati források lehívásánál. Ezek közül kiemelte, hogy nem kötötték az alkalmazottak számának növeléséhez az élelmiszeripari beruházásoknál az uniós források lehívását, hiszen ez pont az élelmiszeripar modernizálása ellen hatott volna, mivel a hazai gyártók nem egy esetben munkaerővel próbálják meg kompenzálni a technológiai lemaradását. A Kamara arra számít, hogy az élelmiszeriparban tevékenykedő tagjai 2018-ban mind a Vidékfejlesztési programból, mind a GINOP-ból meg tudják kezdeni a pályázati beruházások kivitelezését,
Győrffy Balázs elmondta: a falugazdászok közreműködésével az egységes kérelmek benyújtása tavaly is gördülékenyen zajlott, az elmúlt évekhez hasonlóan az igények mintegy háromnegyedének, több mint 120 ezernek a benyújtását segítették. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) kezdeményezésére az agrárkamara munkacsoportot hívott életre, hogy felszámolják azokat az adminisztratív problémákat, amelyek akadályozzák vagy késleltetik a gazdáknak járó kifizetéseket. Ennek is köszönhetően tavaly minden korábbinál nagyobb összeget, 254 milliárd forintot utalt át előlegként a Magyar Államkincstár a gazdáknak, szemben a 2015. évi 122 milliárddal, vagy a 2016-os 194 milliárddal - ismertette.
A NAK elnöke elmondta, hogy a saját kezdeményezésen túl több mint 100 jogszabályt véleményeztek azért, hogy életszerűbbek legyenek és segítsék a gazdálkodók tevékenységét. Példaként hozta az agrárkamara által javasolt, és az Országgyűlés által elfogadott jogszabályi változtatást, ami alapján az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem korábbi 5870 forintos összege a tavalyi évre vonatkozóan 7631 forintra, 2018-ra 8255 forintra emelkedik (a jövőben pedig a minimálbér növekedésével arányosan emelkedik). A rendelkezést már a 2017-ben megszerzett jövedelemre is alkalmazzák.
Fontos eredménynek minősítette Győrffy Balázs, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvényt is módosították. Így nem kell a vízhasználónak vízkészlet-járulékot fizetnie az öntözési célú vízhasználat esetében az évi 400 000 köbmétert vagy a hektáronként az évi 4000 köbmétert meg nem haladó vízmennyiség után. Az erdőtörvény kétharmados módosítását a kormányzat, az erdészeti szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint a NAK közös sikerének nevezte, kifejtve, hogy az új jogszabály nem szorítja háttérbe a természetvédelmi szemléletű erdőgazdálkodást.
Emellett sikeresek voltak az élelmiszeripari szereplők számára szervezett bel- és külföldi képzések, termékfejlesztési gyakorlatok, a külföldi kiállítás-látogatások - jegyezte meg. A pályázatok közül Győrffy Balás kiemelte a "Tájékoztatási szolgáltatás" címen elnyert támogatást, ami a falugazdász-hálózat működtetéséhez és a tudásmegosztáshoz biztosít forrást. A 2020. december 31-ig szóló, 7,82 milliárd forint támogatás véleménye szerint biztos alapot ad az agrárkamara ez irányú tevékenységének magas színvonalú ellátásához. Szintén tavaly kapott a NAK az országos jégkármérséklő rendszer kiépítéséhez 1,8 milliárd forintot – mondta.
A tavaly novemberi agrárkamarai választásról szólva emlékeztetett, hogy a voksoláson közel 50 ezer kamarai tag élt szavazati jogával, mintegy négyszer annyian, mint 2013-ban, a 13,2 százalékos részvételi arány pedig Európában kimagasló eredménynek számít. A kamarai választásokon országosan az érvényes szavazatok több mint 88 százalékát kapta az „Összefogás listája”, a Magosz és 17 támogató szakmai, érdekképviseleti szervezet.
A választáson elért siker felhatalmazást és egyben felelősséget is jelent. Az agrárkamara továbbra is arra törekszik, hogy megfeleljen tagjai elvárásainak és hatékonyan segítse tevékenységüket. Fontos célkitűzése továbbá, hogy a következő években a kamarai tagoknak az adminisztrációhoz, a bürokráciához kötődő problémáit megoldják, el kívánják érni, hogy a gazdálkodóknak csak a termeléssel kelljen foglalkozniuk – mondta Győrffy Balázs.
