A miniszter beszédében az állattenyésztésben rejlő lehetőségek mellett a pénzügyi források fontosságára hívta fel a figyelmet.

Elmondta, hogy az európai uniós tagországok közül Magyarországon bővült a legnagyobb arányban a szarvasmarha-állomány az utóbbi években, a baromfiágazat gazdasági teljesítménye pedig a negyedével nőtt a 2010-2016 közötti időszakban, ami a hetedik legnagyobb bővülés az unóban.

Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy az agrártárca a jövőben is komoly szakmai partnere kíván lenni az állattenyésztőknek. Utalt arra, az ágazatnak nyújtott segítség részeként a termeléshez kötött támogatásokon keresztül, állatlétszám alapján évente 40 milliárd forintot kapnak állattartók, s további 8 milliárd forintot fordítanak fehérjetakarmányok termesztésének támogatására.

A miniszter szólt az élő genetikai erőforrások védelmének jelentőségéről is. Hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztési program jelentős támogatást nyújt az őshonos állatfajták tartásához, a hozzájuk kapcsolódó kultúrtörténeti értékek megismertetéséhez.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere kiemelte: a somogyi megyeszékhely a magyarországi állattenyésztés egyik fellegvára.

Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese elmondta: a tizenegyedik alkalommal megrendezett Kaposvári állattenyésztési napokon 200 kiállító mutatkozik be, a háromnapos esemény programjaira 30 ezer látogatót várnak. Lesznek tenyészállat-bemutatók, takarmányozással, agrárfinanszírozással kapcsolatos fórumok és gyermekprogramok is.

A megnyitót követően az agrártárca vezetője Szita Károllyal felavatta Kozma Ferencnek, a magyar agrárium aranykora egyik megalapozójának, Mezőhegyes lótenyesztésének fellendítőjének mellszobrát.