Az utóbbi években lassan, de folyamatosan nő a hazai halfogyasztás; a nehézségek ellenére van elég hal, és mindenki megtalálja a karácsonyi asztalra valót az üzletekben - mondta az MTI szerint Nagy István agrárminiszter a halfogyasztást népszerűsítő sajtótájékoztatón, Budapesten, a Központi Vásárcsarnokban.

Amint arra a tárcavezető is rávilágított, a karácsonyi időszak meghatározó a hazai halfogyasztásban. Becslések szerint a haltermelők ekkor értékesítik a teljes éves étkezési mennyiség 40 százalékát, egyes nagy haltermelők esetében pedig akár az éves forgalom 60-70 százalékát is kiteszi a karácsonyi haleladás - mutatott rá.

Az agrárminiszter kifejtette, hogy az elmúlt időszakban az agrárium és benne a halgazdálkodás rendkívüli kihívásokkal szembesült.

A haltermelők többsége ugyanakkor okosan, "jó gazda módjára" optimalizálta a termelést a mostoha körülmények között: egyes tavakat fel sem töltöttek, a nem teljesen feltölthetőket pedig kisebb egyedsűrűséggel népesítettek be - ismertette a miniszter, jelezve: bár ezzel csökkent a megtermelt hal mennyisége, hatékonyan minimalizálni tudták az elkerülhetetlen veszteségeiket.

Az agrárminiszter mindenkit arra biztatott, hogy keresse és vásárolja a magyar halat.

A hazai haltermelésen és a hazai termelési halak fogyasztásán belül a ponty a meghatározó faj, a második az afrikai harcsa. Nagy István kiemelte az intenzív haltermelés gyors térnyerését: míg 2013-ban ennek részaránya 15 százalék volt, mára 24 százalékra nőtt. Az intenzív akvakultúrában termelt étkezési hal 94 százalékát az afrikai harcsa teszi ki: e faj termelése 2013-óta megduplázódott, 2050 tonnáról 4108 tonnára. Jelenleg ezzel Magyarország az EU legnagyobb afrikaiharcsa-termelője.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai halakat vásárlók hozzájárulnak az ágazat megmaradásához, amely az ország számos területén fontos szerepet tölt be a vidéki népesség foglalkoztatásában is.

Nagy István a halfogyasztás növelését stratégai célnak nevezte, amelynek eléréséhez jelentős támogatásban részesül a hazai akvakultúra-ágazat. A MAHOP keretében a 2013-2020-as időszakban a halfogyasztást népszerűsítő kampányra 960 millió forint jutott, a most induló MAHOP Pluszon belül pedig 700 millió forint a halmarketing tervezett kerete. Hozzátette: jelentős figyelmet szenteltek a halhús minőségének, a minőségi termékek elismerésének. 2020-ban és 2021-ben négy magyar haltermék - a Szilvásváradi pisztráng, az Akasztói szikiponty, a Balatoni hal és a Szegedi tükörponty - európai földrajziárujelző-oltalmat kapott, idén pedig a Balatoni hal önálló márkaként jelent meg a hazai piacon.

A tervek között az agrárminiszter kiemelte, hogy idén elfogadták a Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Tervet, amely 2030-ig fogalmazza meg az ágazat fejlesztését célzó feladatokat. A terv részeként növelni tervezik a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitását, fejlesztik az alkalmazott termelési technológiát, a feldolgozást, és bővítenék a haltermékek kínálatát  - sorolta.