Becsült olvasási idő: 2 perc
Hatalmas kihívásokkal néz szembe a magyar mezőgazdaság

Parázs vitáktól sem volt mentes a Portfolio.hu "Agrárszektor 2014-2020" című konferenciájának délelőtti része. Jön az új Közös Agrárpolitika (KAP); az új földtörvény egyesek szerint ellehetetlenítheti az állattartást Magyarországon; az élelmiszeripar oly annyira problémás terület, hogy a bankok alig tudják finanszírozni. Az Agrárszektor.hu beszámolója.

Változás előtt a KAP

Dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a kormányzati álláspontot ismertetve kifejtette, hogy oka van annak, hogy miért foglalkozunk olyan sokat a KAP-pal, hiszen egy nagyon fontos lába a hazai agráriumnak, és ezzel a hazai nemzetgazdaságnak is. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a mezőgazdaság nagyon fontos szerepet tölt be a magyar gazdaságban, amelyet jól alátámasztanak a legfrissebben megjelent GDP-adatok is.

Az államtitkár elmondta, hogy bár eredetileg mindenki egy egyszerűbb rendszert szeretett volna, de a három fő célkitűzés, így az életképes élelmiszertermelés biztosítása, az erőforrásokkal történő fenntartható gazdálkodás erősítése, és a vidéki foglalkoztatás növelése csak egy komplex rendszerben érhető el.

Feldman Zsolt beszélt arról, hogy az agrárfinanszírozási EU-s csomag összesen 960 milliárd eurót tesz ki, ami a második legnagyobb tétel az EU költségvetésében. Hozzátette: habár a keretösszeg 11%-kal csökkent a következő időszakra, a magyar részarány 2,4%-ról 3,2%-ra növekedett. Hangsúlyozta, hogy ezekkel a változásokkal Magyarország pénzügyi pozíciója érdemben nem változott, sem nagyon jól, sem rosszul nem jártunk, de tágabb kitekintésben egyértelműen a nettó haszonélvezők között vagyunk. Hozzátette: a közvetlen támogatások nagyságrendje érdemben nem változik, de az elosztása jóval bonyolultabb lesz. Új elemek kerülnek be, így például a "zöldítés", a fiatal gazdák és kisgazdaságok támogatása.

A szakpolitikus beszélt arról is, hogy a következő időszak egyik legfontosabb változása, hogy jóval nagyobb mozgástérhez jut a nemzeti politikai a támogatások szétosztása terén. Sokkal több ponton lehet beavatkozni, nagyobb ráhatás van a források célzására. Magyarországnak az általa választott, illetve kidolgozott támogatási modelljét 2014. augusztus elsejéig kell elküldeni Brüsszelbe.

A modell esetében az egyik leginkább meghatározó kérdés, hogy Magyarország milyen döntést hoz a SAPS és BSP közötti átállásban. Alapvetően három lehetőség közül választhat hazánk: már 2015-ben átváltunk a BSP-rendszerre, vagy 2017-ig megtartjuk a SAPS-ot és ezt követően állunk át a BSP rendszerre, vagy egészen 2020-ig kitartatunk a jelenlegi területalapú támogatásokra épülő SAPS-rendszer mellett.

Feldman Zsolt előadását zárva hangsúlyozta, hogy az az új KAP-nak Magyarország nyertese, de élni kell az elmúlt két évben kiharcolt lehetőségekkel.

A konferencián még sok fontos kérdés került terítékre, amelyekről ezen a linken tájékozódhatunk.