A logisztikai ágazat nemzetgazdasági aránya eléri a 6 százalékot, további térnyerését azonban számos akadály gátolja – mondta Kovács Gyula a Miniszterelnökség tanácsadója. A közúti fuvarozás versenyképességét szolgáló kormányzati intézkedések tavalyi megalkotása óta számos területen kedvező folyamatok indultak el. Az ágazat szereplőinek kezdeményezésére januártól akár 800 ezer forintos büntetést szabhatnak ki azon fuvarcégekre, akik engedély nélkül, vagy lejárt fuvarokmányokkal szállítanak Magyarországon, illetve a bírság megfizetéséig visszatartható a szállítmány. Idén júliustól a fuvarengedélyek utáni adótartalmat illetékbélyeg helyett előzetesen kell átutalni az adóhatóság címére. Mint kiderült, az illetékbélyeggel kiegyenlített befizetések értéke jóval elmaradt a várt összegtől, egyes fuvarcégek már felhasznált bélyeget nyálaztak az engedélyre, sőt akadtak, akik hamisítottat használtak fel.
A tavalyi kormányrendelet nyomán enyhítették a fuvarcégeket érintő adójellegű terheket is. Ezek egyike a vagyonátruházási kötelezettség adómentessége a fuvarozó eszközök (tehergépjármű, vontató, pótkocsi) esetében. Kovács Gyula megjegyezte, e szabályozást pontosítani kell, mert a gazdasági tárca szakértői és a fuvarágazat szereplői másként értelmezik a kérdést, például a lízing szerződéssel birtokolt eszköz jogállását. Javítja az ágazat szereplőinek versenyképességét több bürokratikus előírás eltörlése, enyhítése, így a külföldön vásárolt új járművek típusigazolását elismerik a hazai hatóságok a jármű forgalomba állításánál, továbbá érvényes az unió területén vásárolt használt járművek okmánya, annak lejártáig.
Változott a járművezetőket megillető napidíj összege, a nemzetközi utakat járók 40 euró helyett 60-at vehetnek fel, illetve a belföldi napidíj 3 ezer forint. Várhatóan felülvizsgálják a szabálytalan fuvarozásért kivethető büntetési tételt, mint kiderült, hazánk szigorúbb gyakorlatot követ, mint a németek, osztrákok.
Földi László titkosszolgálati szakértő szerint úgynevezett 4. generációs háború zajlik a világban, Európában, amikor nagy tömegek, migránsok lépik át az unió határait. Elhibázottnak nevezte egyes országok letelepítési és befogadási politikáját, akik azt remélték, hogy a migránsok integrációjával megoldják a munkaerőhiányukat, illetve az elöregedő társadalmak várható feszültségeit. Európa társadalmai nem képesek kezelni a kialakult tömeges migrációt, ráadásul egy demokratikus környezetben, békés viszonyok között működő törvény nem alkalmas a sok esetben szélsőséges helyzetek kezelésére.
Az adatvédelem fontosságáról, az élelmiszer ellátási lánc biztonságának erősítéséről beszélt Zala Mihály, a Manware Informatikai Kft. tulajdonosa, illetve Horváth Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője. A cyber bűnözés világméretű terjedése, illetve a hacktivisták számának gyarapodása, s már szinte politikai célokat teljesítenek. Megkönnyíti helyzetüket, hogy a féltve őrzött adatokat sokszor feltörhető, rossz gépekre írjuk, nem számolunk az adatok előbb-utóbbi megjelenésével az Interneten, tízből 9 ember kifecsegi a jelszót és a hozzáférhetőséget, gyenge jelszavakat használunk stb., így könnyű támadási felületet adunk magunk ellen.
Zala Mihály utalt rá, a bűnözők főbb célpontja a kormányzatok portáljai, bankok, kereskedelem és a szolgáltatás. A támadásokat egyen szilárd informatikai rendszerekkel, sérülékenységi vizsgálatokkal, a hibák kijavításával és rendszeres biztonsági mentésekkel, illetve a biztonsági tudatosság oktatásával lehet kivédeni. Horváth Attila utalt rá, az 1970-ben történt szándékos élelmiszermérgezés óta (higannyal szennyezett narancs érkezett Európába a haifai kikötőből) újabb támadás szerencsére nem volt, ám növeli a kockázatot, hogy az élelmiszer lánc sokszereplős. Úgy ítélte meg, a katonai és a politikai területeken túl az élelmiszer láncot kell „biztonságosítani” a kockázatok elemzésével, értékelésével.
