A Mastercard második alkalommal végzett kutatást a magyar fiatalok körében, de ezúttal a pénzügyi szokások mellett részletesebben vizsgálta a 16-25 éves korosztály személyes motivációit, céljait, szokásait is. A már meglévő és publikus adatok felhasználása mellett a Scale Research kutatócéget megbízva több mint 1000 fő bevonásával vizsgálta ezeket a témákat.  A kutatásban részt vevőket három nagyobb csoportra osztották: az elsőbe a középiskolások, gimnazisták (16-20 évesek), a másodikba a felsőoktatásban tanulók (18-22), míg a harmadikba a pályakezdő, fiatal dolgozó felnőttek (20-25) kerültek. 

Jogosítvány után költözés

Tanulni, megtakarítani, világot látni – egy átlagos fiatal rövidtávú tervei
A felmérés első részében arról kérdezték a résztvevőket, hogy a következő 3-5 évre milyen terveik vannak, ha a gazdasági- illetve az emocionális területeket veszik számításba. A középiskolások esetében előbbinél a jogosítvány megszerzése (61%), a megtakarítások (58%) és a szülői házból való elköltözés (46%) volt a legfontosabb. Az egyel idősebb, egyetemista korosztály esetén már a megtakarítások kerültek az első helyre (71%), megelőzve a tanulmányaik befejezését (65%) és a munkába állást (56%). Érdekes, hogy ebben a korosztályban a szülőktől való leválásban valamelyest kevésbé voltak motiváltak a válaszadók (43%). 

A fiatal pályakezdők csoportjában is a megtakarítások jelentették a legfontosabb pénzügyi célt, bár már csak a megkérdezettek 65%-a vallott így, a második helyre a saját ingatlan vásárlása került (39%), megelőzve a jogsi szerzést (29%) és a házasságot (28%).

Ha az érzelmek által motivált célokról van szó, a legfontosabb cél minden korosztályban ugyanaz: világot látni, utazni, új helyeket felfedezni. Ez a felsőoktatásban tanulók körében volt a legnépszerűbb válasz (63%), de a pályakezdők (54%) és a középiskolások (51%) többsége is így gondolkodik. A második legfontosabb cél a két fiatalabb korosztály esetén egyaránt a szeretteikkel való időtöltés volt (51 és 55%), a fiatal munkavállalóknál az egészséges életmód (53%) ezt a harmadik helyre szorította (50%). 

A mobilfizetés már sokaknál alap, de a készpénz sem tűnik el

A kutatás kitért a pénzügyi szokásokra is. Az eredmények alapján a fiatalok a bankkártyás- (52%) és a mobilfizetést (51%) tartják a legkényelmesebbnek, ugyanakkor meglepő lehet, hogy a legbiztonságosabb fizetési módnak a készpénzt nevezték meg: 45% tartja „abszolút” biztonságosnak, 41%-ot ért el a kártyás, 36%-ot a mobilfizetés. De ha ezekhez a válaszokhoz hozzáadjuk azokat, akik az „inkább igen” választ jelölték meg a megbízhatóság kapcsán, már a kártyás fizetés került az első helyre. Mindezek mellett a résztvevők kiemelték, hogy a készpénzzel szemben a kártyás fizetés egyik legnagyobb előnye a kiadások nyomon követhetősége. A készpénz napi használata a pályakezdők több mint harmadára jellemző, míg a gimnazisták negyede választja ezt a fizetési módot. A naponta bankkártyával fizetők aránya a pályakezdőknél a legmagasabb (32%) és csökken a fiatalabb korosztályok felé (egyetemisták – 29%, gimnazisták – 21%). Talán nem meglepő, hogy a mobilfizetés valamennyi fiatal korcsoportban nagy népszerűségnek örvend, a felsőoktatásban tanulók többsége (51%) már hetente többször is így fizet, de közel harmaduk (30%) napi szinten tesz így. 

Három csoport

A kutatást végző Scale Research három jól elkülönülő csoportot azonosított, melyeket a banki/pénzügyi terület több dimenzióját lefedő attitűd állítások alapján hoztak létre. Ez alapján az látszik, hogy habár a többség a készpénzt találja a legbiztonságosabbnak, a magyar fiatalok 

• 42%-a tudatosan kerüli a készpénz használatát és csak akkor fizet vele, ha nincs más lehetősége
• 31% készpénzzel fizet, ahol csak teheti, de a költések utánkövetését nehezebbnek gondolja ezáltal
• 27% pedig vegyesen használja a két fizetési módot, de készpénzzel inkább a kisebb összegű vásárlásokat intézi.

Ha bankolás, akkor a biztonság, az átláthatóság és az egyszerűség a legfontosabbak
A válaszadók a pénzügyi szolgáltatókat tekintve is kifejezhették legfontosabb elvárásaikat.  E kérdésben a legfontosabb a biztonság volt, 91% tartotta ezt fontosnak, második helyre a banki díjak átláthatósága került (90%), a harmadik pedig az egyszerű ügyintézés lett (88%). Jelenlegi bankját tekintve többségében valamennyi korosztály elégedett: ez leginkább az egyetemistákra (87%) igaz, míg a középiskolások bizonyultak a legkritikusabbnak (79%). 

Az ügyfélélmény terén arról is kérdezték a résztvevőket, hogy mi teszik őket igazán elégedetté. A három leggyakoribb válasz valamennyi fiatal korcsoportnál megegyezett: a gyors, pontos és udvarias adminisztráció, a felmerülő kérdések gyors és pontos megválaszolása, illetve az ajándékok, kedvezmények biztosítása. Érdekesség, hogy ehhez a területhez kapcsolódóan a résztvevők a számlanyitással kapcsolatos élményeikről is beszámoltak. Habár a többség fizikai bankfiókban nyitotta meg a számláját (78%), 45% ma már ezt inkább online tenné, habár még mindig valamivel magasabb a bankfiókot preferálók aránya (49%).

Közel minden harmadik magyar fiatal neobank-felhasználó, de a hagyományos bankokkal is elégedettek

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy majdnem minden harmadik magyar fiatalnak van már valamelyik neobanknál számlája, 7 százaléknak pedig ez egyben a fő pénzügyi szolgáltatója is. A velük szembeni elvárásaik hasonlóak a hagyományos bankokéhoz, ugyanakkor az innovációk és fejlesztések, a banki alkalmazás magas minősége, a kedvezmények mértéke és az informális kommunikáció terén egyaránt a neobankoktól várnak kimagasló teljesítményt a fiatalok.  Amikor a szolgáltatók meglévő mobilapplikációiról volt szó, az általános elégedettség szinte azonos volt a hagyományos bankok (79%) és a neobankok (80%) termékei között, ugyanakkor az olyan problémákat, mint a lassú betöltési idő, a technikai gondok, bejelentkezési hibák, kétszer olyan gyakran említették a fiatalok a hagyományos bankoknál, mint a neobankok esetén.