A Budapesti Corvinus Egyetem friss áttekintése szerint a válságok új fogyasztói mintákat hoznak létre: felhalmozást, olcsóbb termékekre váltást, a hazai források előtérbe kerülését és az online kereskedelem megerősödését.
Válság idején a bevásárlókosár is átrendeződik
A válsághelyzetek újrarajzolják az élelmiszerpiacot: felhalmozás, márkaváltás, hazai termékek és digitális vásárlás jellemzi a lakossági reakciókat. A Corvinus kutatóinak, Maró Zalán Márknak, Mizik Tamásnak és Balogh Jeremiás Máténak a Trends in Food Science & Technology című lapban megjelent tanulmánya alapján ezek a minták nemcsak rövid távú válaszok, hanem hosszabb távú átrendeződéseket is elindítanak a kiskereskedelemben.
A Store Insider novemberi számában arról is olvashatnak bővebben, “Hogyan írják át a sokkok a mindennapi fogyasztást?”
Válsághelyzetben másként fogyasztunk
A történelem azt mutatja, hogy minden jelentős válság visszahat arra, mit és hogyan eszünk. A Corvinus kutatóinak elemzése 112 nemzetközi kutatás eredményeit fogta össze. A vonatkozó szakirodalmat négy fő kategóriába sorolták: betegségekkel kapcsolatos sokkok (53 cikk), pénzügyi sokkok (35 cikk), ársokkok (14 cikk) és geopolitikai konfliktusok okozta sokkok (6 cikk), míg a fennmaradó négy cikket az egyéb sokkok kategóriájában elemezték. A tanulmány konklúziója: bár a válságtípusok eltérnek, a fogyasztói reakciók meglepően hasonló mintázatokat követnek.
A betegségekhez kapcsolható sokkok azonnal érzelmi és életviteli válaszokat eredményeznek. Például járványok idején – mint a Covid–19 kezdeti hónapjaiban – a pánikvásárlás és a készletezés került előtérbe. Amint enyhült a bizonytalanság, a fogyasztók gyorsan az online beszerzés felé fordultak, és takarékosabb, tudatosabb döntéseket hoztak.
A pénzügyi sokkok elsősorban az árérzékenységet fokozzák. A háztartások olcsóbb márkákra váltanak, kevésbé ragaszkodnak a minőséghez, és hosszabb távon is költségcsökkentő stratégiákat alakítanak ki. A vásárlói döntések így fokozatosan a „kevesebbet, olcsóbban” irányába tolódnak.
A geopolitikai konfliktusok, mint az orosz–ukrán háború, hirtelen áremelkedéseket és ellátási „szűkületeket”, zavarokat okoznak. Sok importtermék átmenetileg eltűnhet a polcokról, ami a fogyasztókat a hazai alternatívák felé tereli – még akkor is, ha azokat kevésbé tartják ideálisnak.
A tartós infláció pedig a pénzügyi válságokra jellemző, takarékos étkezési mintákat erősíti fel. Az ársokkra adott tipikus fogyasztói válasz az élelmiszer-vásárlások korlátozása, ami esetenként arra készteti a fogyasztókat, hogy lemondjanak olyan élelmiszerek vásárlásáról, mint a hús, a hal és a friss zöldségek.
A cikk a Store Insider novemberi számában olvasható, mely letölthető digitális formában is.
